Rendkívüli iskolabezárások: legutóbb 33 éve volt országos szünet - akkor a hó miatt
Különleges hét a mostani, nem csak azért, mert új okítási munkarendet vezettek be, hanem azért is mert hosszú ideje nem volt ehhez hasonló iskolai "szünet". A nosztalgia kedvéért összeszedtük a legemlékezetesebb iskolai szüneteket a múltból.
Eduline
Presze a jelenlegi helyzet nem hasonlítható semmihez. Az utolsó országos, rendkívüli iskolai bezárások 1987 januárjában voltak. Ekkor ugyanis hatalmas havazás volt az egész országban. Ez a "Nagy '87-es havazásként" vonult be a történelembe. Leállt a közlekedés, sok települést napokig nem lehetett kimenni az utcára, sokat pedig teljesen elzárt a havazás a külvilágtól.
"Emlékszem, amikor felkeltünk reggel, gyanús volt, hogy az erkély egyik sarkában hatalmas hó van. A szél is nagyon fújt. Sokan ennek ellenére elindultunk az iskolába, de nekünk kellett kitaposni az ösvényeket a friss hóban. Többen csak a második, harmadik órára értek be, de olyanok is voltak, akik napokig nem tudtak bejárni az iskolába" - emlékezett vissza egy hajdani iskolás.
A havat sok helyen, az akkor még Magyarországon állomásozó orosz kiskatonák segítségévek lehetett eltakarítani, éjjel-nappal mentek a munkagépek és a hókotrók:
Korábban rendkívüli iskolai szünetre az 1956-os forradalom ideje alatt volt példa, illetve több télen is előfordult, hogy a hidegebb időszakban úgynevezett "szénszünetet" rendeltek el. Ilyenkor bezártak az iskolák, hogy a nagy hidegben spóroljanak a tüzelővel, így a tanítás is szünetelt - azonban ez jellemzően csak helyi és pár napos, maximum egy hetes szüneteket jelentett.
Ti is emlékeztek a Nagy havazásra, esetleg elmesélnétek, milyen volt akkor iskolásnak lenni, akkor írjátok meg az [email protected]. A 2020-ban a távoktatás kérdése folyamatosan téma nálunk is, ha kíváncsiak vagytok a legfrissebb fejleményekre, akkor itt megtaláljátok a folyamatosan frissülő cikkeinket.
Pár nap kell az iskolákban a digitális munkarendre való átálláshoz, de utána látni fogják, milyen színes oktatási gyakorlat alakul majd ki ezen a téren - mondta a köznevelési államtitkár.
Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.