Rendkívüli iskolabezárások: legutóbb 33 éve volt országos szünet - akkor a hó miatt
Különleges hét a mostani, nem csak azért, mert új okítási munkarendet vezettek be, hanem azért is mert hosszú ideje nem volt ehhez hasonló iskolai "szünet". A nosztalgia kedvéért összeszedtük a legemlékezetesebb iskolai szüneteket a múltból.
Eduline
Presze a jelenlegi helyzet nem hasonlítható semmihez. Az utolsó országos, rendkívüli iskolai bezárások 1987 januárjában voltak. Ekkor ugyanis hatalmas havazás volt az egész országban. Ez a "Nagy '87-es havazásként" vonult be a történelembe. Leállt a közlekedés, sok települést napokig nem lehetett kimenni az utcára, sokat pedig teljesen elzárt a havazás a külvilágtól.
"Emlékszem, amikor felkeltünk reggel, gyanús volt, hogy az erkély egyik sarkában hatalmas hó van. A szél is nagyon fújt. Sokan ennek ellenére elindultunk az iskolába, de nekünk kellett kitaposni az ösvényeket a friss hóban. Többen csak a második, harmadik órára értek be, de olyanok is voltak, akik napokig nem tudtak bejárni az iskolába" - emlékezett vissza egy hajdani iskolás.
A havat sok helyen, az akkor még Magyarországon állomásozó orosz kiskatonák segítségévek lehetett eltakarítani, éjjel-nappal mentek a munkagépek és a hókotrók:
Korábban rendkívüli iskolai szünetre az 1956-os forradalom ideje alatt volt példa, illetve több télen is előfordult, hogy a hidegebb időszakban úgynevezett "szénszünetet" rendeltek el. Ilyenkor bezártak az iskolák, hogy a nagy hidegben spóroljanak a tüzelővel, így a tanítás is szünetelt - azonban ez jellemzően csak helyi és pár napos, maximum egy hetes szüneteket jelentett.
Ti is emlékeztek a Nagy havazásra, esetleg elmesélnétek, milyen volt akkor iskolásnak lenni, akkor írjátok meg az [email protected]. A 2020-ban a távoktatás kérdése folyamatosan téma nálunk is, ha kíváncsiak vagytok a legfrissebb fejleményekre, akkor itt megtaláljátok a folyamatosan frissülő cikkeinket.
Pár nap kell az iskolákban a digitális munkarendre való átálláshoz, de utána látni fogják, milyen színes oktatási gyakorlat alakul majd ki ezen a téren - mondta a köznevelési államtitkár.
Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda#magyaroktatas#pedagogusok#kozoktatas♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.