A PDSZ új módszerrel küzdene: szerintük továbbra is elfogadhatatlanok a változtatások

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) továbbra sem bízik abban, hogy a kormány tárgyalni fog velük a sztrájkbizottság megalakulásáról, ezért a szakszervezet a jövőben új eszközökkel is küzdeni fog az elfogadhatatlannak tartott változtatások ellen, és azért, hogy Magyarországon minden munkavállaló szabadon gyakorolhassa a sztrájkhoz való jogát.

  • Eduline

A PDSZ még mindig nem mondott le a klasszikus sztrájkról, de a legutóbbi kongresszusukon elhatározták, hogy április közepe és május közepe között új módszerrel – a szabadság igénybevételének koordinálásával – is kifejezik majd az elégedetlenségüket. Erre szerintük azért van szükség, mert a kormány továbbra sem tárgyal velük, így a munkabeszüntetés hagyományos módjával nem tudnak élni.

A PDSZ kongresszusi döntését követően ismét megkereste a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ), hogy egyesítsék a két sztrájkbizottságot. Addig pedig, amíg a várják a PSZ döntését, az Országos Választmány által eldöntött sztrájk időpont bejelentését is elhalasztották, hogy erről később majd az együttes sztrájkbizottság dönthessen. Ha azonban a PSZ a héten mégsem válaszolna a PDSZ-nek, akkor a szakszervezet egyedül is folytatja a küzdelmet, és bejelentik a sztrájk időpontját - írják közleményükben.

Korábban volt már rá példa, hogy a kormány megsértette a sztrájktörvényben foglalt kötelezettségeit, éppen ezért a PDSZ most sem számít másra. Várható, hogy az egyesített sztrájkbizottság által megállapított sztrájk időpontja sem lesz a kormány jogi időhúzása miatt tartható - vélik. A szakszervezet ezért attól sem riad vissza, hogy más munkajogi eszközökkel gyakoroljon nyomást az oktatás jelenlegi irányítóira: a szabadság igénybevételének koordinálásával. Éppen ezért arra hívnak minden munkavállalót, hogy a sztrájk meghiúsulása esetén éljenek a Munka törvénykönyv adta lehetőséggel, amely szerint hét munkanap szabadságként való igénybevételéről a munkavállaló dönthet.

A PDSZ követelései:

1. A közalkalmazotti illetménytábla rendezése (emelése).

2. A pedagógusok kötelező óraszámának, illetve neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének a korábbi közoktatási törvényben foglaltak szerinti (jellemzően 22 tanóra) visszaállítása, és az ezen felül elvégzett munka minden esetben túlmunkaként való elszámolása.

3. A pedagógus-életpályamodell egyes fizetési osztályainak egyes kategóriájához tartozó besorolási illetmények, illetve alapbérek minden esetben az aktuális minimálbérből, mint illetményalapból kerüljenek kiszámításra.

4. A pedagógus-illetmények minimálbérhez kötésének eltörlése miatt a pedagógusokat ért veszteségek kompenzálása.

5. A sztrájktörvény módosítása annak érdekében, hogy kiszámítható, törvényes keretek között kerülhessen sor a munkabeszüntetésre, mint végső eszközre.

6. Vonják vissza a Nemzeti Alaptanterv ebben az évben megjelent változatát.

7. Az állami, egyetemi fenntartású szakképzési intézményekben dolgozókat a közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztassák, és továbbra is vonatkozzon rájuk a nemzeti köznevelésről szóló törvény!

8. Csökkenjen a szakképzésben dolgozók munkaterhelése!

9. Az illetményemeléseknek és az előmenetelnek legyenek jogszabályban foglalt garanciái!

A PDSZ az új NAT és szakképzési rendszer ellen tüntetett

Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) és a szakképzés átalakítása ellen tüntetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a fővárosban pénteken.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.