A PDSZ új módszerrel küzdene: szerintük továbbra is elfogadhatatlanok a változtatások

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) továbbra sem bízik abban, hogy a kormány tárgyalni fog velük a sztrájkbizottság megalakulásáról, ezért a szakszervezet a jövőben új eszközökkel is küzdeni fog az elfogadhatatlannak tartott változtatások ellen, és azért, hogy Magyarországon minden munkavállaló szabadon gyakorolhassa a sztrájkhoz való jogát.

  • Eduline

A PDSZ még mindig nem mondott le a klasszikus sztrájkról, de a legutóbbi kongresszusukon elhatározták, hogy április közepe és május közepe között új módszerrel – a szabadság igénybevételének koordinálásával – is kifejezik majd az elégedetlenségüket. Erre szerintük azért van szükség, mert a kormány továbbra sem tárgyal velük, így a munkabeszüntetés hagyományos módjával nem tudnak élni.

A PDSZ kongresszusi döntését követően ismét megkereste a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ), hogy egyesítsék a két sztrájkbizottságot. Addig pedig, amíg a várják a PSZ döntését, az Országos Választmány által eldöntött sztrájk időpont bejelentését is elhalasztották, hogy erről később majd az együttes sztrájkbizottság dönthessen. Ha azonban a PSZ a héten mégsem válaszolna a PDSZ-nek, akkor a szakszervezet egyedül is folytatja a küzdelmet, és bejelentik a sztrájk időpontját - írják közleményükben.

Korábban volt már rá példa, hogy a kormány megsértette a sztrájktörvényben foglalt kötelezettségeit, éppen ezért a PDSZ most sem számít másra. Várható, hogy az egyesített sztrájkbizottság által megállapított sztrájk időpontja sem lesz a kormány jogi időhúzása miatt tartható - vélik. A szakszervezet ezért attól sem riad vissza, hogy más munkajogi eszközökkel gyakoroljon nyomást az oktatás jelenlegi irányítóira: a szabadság igénybevételének koordinálásával. Éppen ezért arra hívnak minden munkavállalót, hogy a sztrájk meghiúsulása esetén éljenek a Munka törvénykönyv adta lehetőséggel, amely szerint hét munkanap szabadságként való igénybevételéről a munkavállaló dönthet.

A PDSZ követelései:

1. A közalkalmazotti illetménytábla rendezése (emelése).

2. A pedagógusok kötelező óraszámának, illetve neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének a korábbi közoktatási törvényben foglaltak szerinti (jellemzően 22 tanóra) visszaállítása, és az ezen felül elvégzett munka minden esetben túlmunkaként való elszámolása.

3. A pedagógus-életpályamodell egyes fizetési osztályainak egyes kategóriájához tartozó besorolási illetmények, illetve alapbérek minden esetben az aktuális minimálbérből, mint illetményalapból kerüljenek kiszámításra.

4. A pedagógus-illetmények minimálbérhez kötésének eltörlése miatt a pedagógusokat ért veszteségek kompenzálása.

5. A sztrájktörvény módosítása annak érdekében, hogy kiszámítható, törvényes keretek között kerülhessen sor a munkabeszüntetésre, mint végső eszközre.

6. Vonják vissza a Nemzeti Alaptanterv ebben az évben megjelent változatát.

7. Az állami, egyetemi fenntartású szakképzési intézményekben dolgozókat a közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztassák, és továbbra is vonatkozzon rájuk a nemzeti köznevelésről szóló törvény!

8. Csökkenjen a szakképzésben dolgozók munkaterhelése!

9. Az illetményemeléseknek és az előmenetelnek legyenek jogszabályban foglalt garanciái!

A PDSZ az új NAT és szakképzési rendszer ellen tüntetett

Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) és a szakképzés átalakítása ellen tüntetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a fővárosban pénteken.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.