Február 8-án dönt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmánya arról, sztrájkba kezdenek-e. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke keddi sajtótájékoztatóján arról is beszélt: a kormány megsértette a sztrájktörvényt.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a PDSZ január 11-én saját sztrájkbizottságot hozott létre, levelüket Orbán Viktornak címezték. A sztrájktörvény értelmében öt napon belül az ellenérdekelt félnek ki kellett volna neveznie egy képviselőcsapatot, akikkel a PDSZ a továbbiakban tárgyalhat. A kormány azonban ez idáig még nem tett eleget ennek a pontnak.
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke keddi sajtótájékoztatóján kiemelte: a kormány megsértette a sztrájktörvényt, harminc éve nem fordult elő, hogy ne kapott volna időben választ a sztrájkbizottságuk. A szakszervezet úgy véli, mivel az egyeztetés a kormány hibájából nem történt meg, ezért sztrájkot lehet kezdeményezni – innentől a PDSZ nem a kormánnyal fog tárgyalni, hanem a tankerületekkel, a szakképzési centrumokkal és egyéb munkáltatókkal.
A szakszervezet vezetője elmondta: az elmúlt időszakban megpróbáltak „katalizátor szerepet” játszani, mert úgy látják, a munkavállalók kiszolgáltatottsága egyre jelentősebb méreteket öltött. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke szerint a „rabszolgatörvény” volt az utolsó csepp a pohárban.
A PDSZ hétfőn közzétett a honlapján egy kérdőívet, ezzel mérnék fel, országos szinten hány pedagógus sztrájkolna, ők milyen típusú iskolában, melyik településen dolgoznak. Egy hónapja jelent meg egy két-háromezres mintával készült felmérés, amelyben a pedagógusok 80%-os hajlandóságot mutattak a sztrájkra. A PDSZ ezt az arányt túlzónak tartja, úgy gondolják, azért kaptak ilyen magas értéket, mert főleg azok a pedagógusok válaszoltak, akik nyitottak a munkabeszüntetésre.
A PDSZ elnöke arra is kitért, még nem tudják megmondani, mikor lesz a sztrájk, „ez nem naphoz, hanem feltételhez kötött”. Szűcs Tamás azt azonban hozzátette, más – az oktatásban érintett – szervezetek, csoportok is csatlakoznának az akcióhoz, a PDSZ január elején nyilvánosságra hozott tizenkét pontjából hét ugyanis nem csak az iskolákban dolgozókat érinti, ilyen például a rabszolgatörvény visszavonásának követelése.
A PDSZ követelései:
Általános követelések:- Vonják vissza a rabszolgatörvényt!
- Rendezzék a közalkalmazotti illetménytáblát!- Jogszabályban biztosítsák a járulékmentes béren kívüli juttatások lehetőségét!- A többletmunkáért járó ellenértéket minden esetben fizessék ki!- Legyen a minimálbérhez kötött, diplomás bérminimum! - Követeljük a sztrájktörvény módosítását!- Korrekt érdekegyeztetést!Ágazati követelések:- A pedagógus-illetmények számítási alapja ismét a mindenkori minimálbér legyen!- Állítsák vissza a pedagógusok közoktatási törvény szerinti kötelező óraszámát, a helyettesítést, túlórákat pedig fizessék ki!- Csökkenjen a diákok és a pedagógusok munkaterhelése!- Kezdődjön meg a pedagógus-előmeneteli rendszer módosításáról szóló szakmai vita!- Állítsák vissza az intézmények gazdasági és szervezeti autonómiáját!
Szűcs Tamás újságírói kérdésre válaszolva kitért arra: a Szakképzési Innovációs Tanácsban (SZIT) a szakképzésről folynak tárgyalások a kormány és a szakszervezetek között, de ezek szakmai kérdések, a PDSZ elnöke szerint ezek a tárgyalások nem eredménytelenek. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában viszont – fogalmazott Szűcs Tamás – „a PDSZ teljesen partvonalra van téve”.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
