Február 8-án dönt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmánya arról, sztrájkba kezdenek-e. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke keddi sajtótájékoztatóján arról is beszélt: a kormány megsértette a sztrájktörvényt.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a PDSZ január 11-én saját sztrájkbizottságot hozott létre, levelüket Orbán Viktornak címezték. A sztrájktörvény értelmében öt napon belül az ellenérdekelt félnek ki kellett volna neveznie egy képviselőcsapatot, akikkel a PDSZ a továbbiakban tárgyalhat. A kormány azonban ez idáig még nem tett eleget ennek a pontnak.
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke keddi sajtótájékoztatóján kiemelte: a kormány megsértette a sztrájktörvényt, harminc éve nem fordult elő, hogy ne kapott volna időben választ a sztrájkbizottságuk. A szakszervezet úgy véli, mivel az egyeztetés a kormány hibájából nem történt meg, ezért sztrájkot lehet kezdeményezni – innentől a PDSZ nem a kormánnyal fog tárgyalni, hanem a tankerületekkel, a szakképzési centrumokkal és egyéb munkáltatókkal.
A szakszervezet vezetője elmondta: az elmúlt időszakban megpróbáltak „katalizátor szerepet” játszani, mert úgy látják, a munkavállalók kiszolgáltatottsága egyre jelentősebb méreteket öltött. Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke szerint a „rabszolgatörvény” volt az utolsó csepp a pohárban.
A PDSZ hétfőn közzétett a honlapján egy kérdőívet, ezzel mérnék fel, országos szinten hány pedagógus sztrájkolna, ők milyen típusú iskolában, melyik településen dolgoznak. Egy hónapja jelent meg egy két-háromezres mintával készült felmérés, amelyben a pedagógusok 80%-os hajlandóságot mutattak a sztrájkra. A PDSZ ezt az arányt túlzónak tartja, úgy gondolják, azért kaptak ilyen magas értéket, mert főleg azok a pedagógusok válaszoltak, akik nyitottak a munkabeszüntetésre.
A PDSZ elnöke arra is kitért, még nem tudják megmondani, mikor lesz a sztrájk, „ez nem naphoz, hanem feltételhez kötött”. Szűcs Tamás azt azonban hozzátette, más – az oktatásban érintett – szervezetek, csoportok is csatlakoznának az akcióhoz, a PDSZ január elején nyilvánosságra hozott tizenkét pontjából hét ugyanis nem csak az iskolákban dolgozókat érinti, ilyen például a rabszolgatörvény visszavonásának követelése.
A PDSZ követelései:
Általános követelések:- Vonják vissza a rabszolgatörvényt!
- Rendezzék a közalkalmazotti illetménytáblát!- Jogszabályban biztosítsák a járulékmentes béren kívüli juttatások lehetőségét!- A többletmunkáért járó ellenértéket minden esetben fizessék ki!- Legyen a minimálbérhez kötött, diplomás bérminimum! - Követeljük a sztrájktörvény módosítását!- Korrekt érdekegyeztetést!Ágazati követelések:- A pedagógus-illetmények számítási alapja ismét a mindenkori minimálbér legyen!- Állítsák vissza a pedagógusok közoktatási törvény szerinti kötelező óraszámát, a helyettesítést, túlórákat pedig fizessék ki!- Csökkenjen a diákok és a pedagógusok munkaterhelése!- Kezdődjön meg a pedagógus-előmeneteli rendszer módosításáról szóló szakmai vita!- Állítsák vissza az intézmények gazdasági és szervezeti autonómiáját!
Szűcs Tamás újságírói kérdésre válaszolva kitért arra: a Szakképzési Innovációs Tanácsban (SZIT) a szakképzésről folynak tárgyalások a kormány és a szakszervezetek között, de ezek szakmai kérdések, a PDSZ elnöke szerint ezek a tárgyalások nem eredménytelenek. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában viszont – fogalmazott Szűcs Tamás – „a PDSZ teljesen partvonalra van téve”.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
