Az államtitkár szerint "a módosított alaptanterv nagyobb mozgásteret biztosít az iskoláknak"

A módosított Nemzeti alaptanterv a 2012-ben elfogadotthoz képest nagyobb mozgásteret biztosít az iskoláknak - mondta a köznevelésért felelős államtitkár szerdán.

  • Eduline/MTI

Maruzsa Zoltán hozzátette: a helyi sajátosságok megjelenítésére biztosított tízszázalékos mozgásteret húsz százalékra emelték a módosított alaptantervben. Ennek megfelelően a tantárgyak esetében a Nemzeti alaptanterv tartalmai 80 százalékos óraterhelésre készültek - jegyezte meg.

Egyel kevesebb óra + több tananyag = kevesebb teher

A Nat korlátozza az óraszámokat, ezzel csökkentve a tanulói és pedagógusi terheket - hangsúlyozta az államtitkár. Ugyani szerinte a pedagógusok és a szülők szerint is túl magas az óraszám, ami annak tudható be, hogy a 2012-es Nat csak minimum óraszámot rögzített, felső határt nem.

Változik az idegennyelv-oktatás is

Kiemelte: az idegen nyelv oktatása terén is változások lesznek, a módosított Nat által kommunikációalapú nyelvoktatást szeretnének megvalósítani. Ez a módszer eltér a magyar hagyományoktól, amelyek szerint inkább nyelvtani ismeret átadására koncentrálnak a nyelvoktatáskor - jegyezte meg.

A cél a középiskolában a második idegen nyelv bevezetése, de koncentrálni az első idegen nyelvre kell és érdemes, mivel a magyarok nyelvtudása a mindennapi használhatóság terén gyenge - közölte Maruzsa Zoltán.

Az állami egyetemek irodalomtanszékei is tiltakoznak az új NAT ellen

Az legújabb Nemzeti Alaptanterv (NAT) magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó rendelkezései ellen tiltakoznak az állami egyetemek irodalomtanszékei. Többek között kifogásolják a törzsanyag mennyiségét és az erre fordítandó óraszám arányát, illetve a kötelező szerzők és művek kiválasztásában az esetlegességet, a szakmai szempontok figyelmen kívül hagyását.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.