Az új NAT nehezíti a középiskolába felvételizők döntését is - közeleg a határidő

Újabb fontos határidő közeleg, egy hét van a középiskolai jelentkezésig. Február 19-éig kell az általános iskoláknak továbbküldeni a jelentkezési lapokat.

  • Eduline

Korábban sem volt könnyű feladat a középiskolai felvételi, azonban a helyzetet most nehezíti az új Nemzeti alaptanterv. Senki sem mehet biztosra, ideértve a szakképzésbe jelentkezőket és az alternatív tantervű iskolákat választókat is. A NAT megjelenésével kiderült, hogy a „tagozatos” – hivatalosan: emelt szinten oktató – osztályokba jelentkezők sem tudhatják, hogy azt kapják-e majd az iskolákban, amire számítanak – írja a Mérce.

Az oldal szerint gondot jelent, hogy a szakképzés ősszel életbe lépő változásairól nincs átfogó összefoglaló, a szülők nem rendelkeznek kellő információval és erősen befolyásolhatja a döntést, hogy csak most hétvégén jelent meg a szakképzési törvény végrehajtási rendelete.

Az új NAT az eddigieknél lényegesen kevesebb szabad vagy átcsoportosítható órakeretet biztosít az iskoláknak - teszik hozzá. Nem lehet tudni, hogy milyen emelt szintű oktatáshoz lesznek kerettantervek, így a szülők azt sem tudhatják, hogy mire számíthatnak a korábbiakhoz képest. Az oldal szerint egyáltalán nem biztos, hogy azt kapják a szülők és a gyerekek, amire jelentkeztek. Ez azért is különösen nehéz helyzet, mert a jelenlegi szabályozás szerint később nem lehet jelentkezni olyan iskolába, amit most nem írnak be a jelentkezési lapra. Március közepén lesz lehetőség a sorrend módosítására, azonban azt nem lehet tudni, hogy akkor több információ birtokában lesznek-e a szülők. Hozzáteszik, kiskaput jelent, ha egy adott iskolába nem jelentkeztek elegen, ezeken a helyeken szívesen fogadják az augusztus végéig máshova felvett „átiratkozókat”.

Az induló osztályok jegyzékében, amely alapján a jelentkezők megjelölik, hova jelentkeznek, nem tesznek különbséget szakgimnázium és technikum között - írják. Az Oktatási Hivatal honlapján nincs frissítve a szakképzés rendszerének leírása, ahogy arról sincs szó, hogy egyáltalán megváltozik. A továbbtanulással kapcsolatos határidők között már nem létező képzési formák szerepelnek, és nincs utalás az új lehetőségekre.

A helyzet várhatóan a rendszer „beállásával” sem fog javulni - véli az oldal. Július elsejétől minden területen szétválik a köznevelés és a szakképzés. Szerintük azt is érdemes megjegyezni szakképzésben egy teljesen új pályaorientációs rendszert építenek ki, melynek szakmai előírásait egyelőre nem ismerjük. Így nehéz elképzelni, hogy a tanulók majd érdemleges tanácsot kaphatnak azzal kapcsolatban, hogy gimnáziumi vagy szakképzési területen ajánlott inkább a továbbtanulni.

Átalakított szakképzés: megjelent az új törvény

Megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete, amely tartalmazza a 2020 szeptemberétől érvényes változásokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.