Az új NAT nehezíti a középiskolába felvételizők döntését is - közeleg a határidő

Újabb fontos határidő közeleg, egy hét van a középiskolai jelentkezésig. Február 19-éig kell az általános iskoláknak továbbküldeni a jelentkezési lapokat.

  • Eduline

Korábban sem volt könnyű feladat a középiskolai felvételi, azonban a helyzetet most nehezíti az új Nemzeti alaptanterv. Senki sem mehet biztosra, ideértve a szakképzésbe jelentkezőket és az alternatív tantervű iskolákat választókat is. A NAT megjelenésével kiderült, hogy a „tagozatos” – hivatalosan: emelt szinten oktató – osztályokba jelentkezők sem tudhatják, hogy azt kapják-e majd az iskolákban, amire számítanak – írja a Mérce.

Az oldal szerint gondot jelent, hogy a szakképzés ősszel életbe lépő változásairól nincs átfogó összefoglaló, a szülők nem rendelkeznek kellő információval és erősen befolyásolhatja a döntést, hogy csak most hétvégén jelent meg a szakképzési törvény végrehajtási rendelete.

Az új NAT az eddigieknél lényegesen kevesebb szabad vagy átcsoportosítható órakeretet biztosít az iskoláknak - teszik hozzá. Nem lehet tudni, hogy milyen emelt szintű oktatáshoz lesznek kerettantervek, így a szülők azt sem tudhatják, hogy mire számíthatnak a korábbiakhoz képest. Az oldal szerint egyáltalán nem biztos, hogy azt kapják a szülők és a gyerekek, amire jelentkeztek. Ez azért is különösen nehéz helyzet, mert a jelenlegi szabályozás szerint később nem lehet jelentkezni olyan iskolába, amit most nem írnak be a jelentkezési lapra. Március közepén lesz lehetőség a sorrend módosítására, azonban azt nem lehet tudni, hogy akkor több információ birtokában lesznek-e a szülők. Hozzáteszik, kiskaput jelent, ha egy adott iskolába nem jelentkeztek elegen, ezeken a helyeken szívesen fogadják az augusztus végéig máshova felvett „átiratkozókat”.

Az induló osztályok jegyzékében, amely alapján a jelentkezők megjelölik, hova jelentkeznek, nem tesznek különbséget szakgimnázium és technikum között - írják. Az Oktatási Hivatal honlapján nincs frissítve a szakképzés rendszerének leírása, ahogy arról sincs szó, hogy egyáltalán megváltozik. A továbbtanulással kapcsolatos határidők között már nem létező képzési formák szerepelnek, és nincs utalás az új lehetőségekre.

A helyzet várhatóan a rendszer „beállásával” sem fog javulni - véli az oldal. Július elsejétől minden területen szétválik a köznevelés és a szakképzés. Szerintük azt is érdemes megjegyezni szakképzésben egy teljesen új pályaorientációs rendszert építenek ki, melynek szakmai előírásait egyelőre nem ismerjük. Így nehéz elképzelni, hogy a tanulók majd érdemleges tanácsot kaphatnak azzal kapcsolatban, hogy gimnáziumi vagy szakképzési területen ajánlott inkább a továbbtanulni.

Átalakított szakképzés: megjelent az új törvény

Megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete, amely tartalmazza a 2020 szeptemberétől érvényes változásokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.