Az új NAT nehezíti a középiskolába felvételizők döntését is - közeleg a határidő

Újabb fontos határidő közeleg, egy hét van a középiskolai jelentkezésig. Február 19-éig kell az általános iskoláknak továbbküldeni a jelentkezési lapokat.

  • Eduline

Korábban sem volt könnyű feladat a középiskolai felvételi, azonban a helyzetet most nehezíti az új Nemzeti alaptanterv. Senki sem mehet biztosra, ideértve a szakképzésbe jelentkezőket és az alternatív tantervű iskolákat választókat is. A NAT megjelenésével kiderült, hogy a „tagozatos” – hivatalosan: emelt szinten oktató – osztályokba jelentkezők sem tudhatják, hogy azt kapják-e majd az iskolákban, amire számítanak – írja a Mérce.

Az oldal szerint gondot jelent, hogy a szakképzés ősszel életbe lépő változásairól nincs átfogó összefoglaló, a szülők nem rendelkeznek kellő információval és erősen befolyásolhatja a döntést, hogy csak most hétvégén jelent meg a szakképzési törvény végrehajtási rendelete.

Az új NAT az eddigieknél lényegesen kevesebb szabad vagy átcsoportosítható órakeretet biztosít az iskoláknak - teszik hozzá. Nem lehet tudni, hogy milyen emelt szintű oktatáshoz lesznek kerettantervek, így a szülők azt sem tudhatják, hogy mire számíthatnak a korábbiakhoz képest. Az oldal szerint egyáltalán nem biztos, hogy azt kapják a szülők és a gyerekek, amire jelentkeztek. Ez azért is különösen nehéz helyzet, mert a jelenlegi szabályozás szerint később nem lehet jelentkezni olyan iskolába, amit most nem írnak be a jelentkezési lapra. Március közepén lesz lehetőség a sorrend módosítására, azonban azt nem lehet tudni, hogy akkor több információ birtokában lesznek-e a szülők. Hozzáteszik, kiskaput jelent, ha egy adott iskolába nem jelentkeztek elegen, ezeken a helyeken szívesen fogadják az augusztus végéig máshova felvett „átiratkozókat”.

Az induló osztályok jegyzékében, amely alapján a jelentkezők megjelölik, hova jelentkeznek, nem tesznek különbséget szakgimnázium és technikum között - írják. Az Oktatási Hivatal honlapján nincs frissítve a szakképzés rendszerének leírása, ahogy arról sincs szó, hogy egyáltalán megváltozik. A továbbtanulással kapcsolatos határidők között már nem létező képzési formák szerepelnek, és nincs utalás az új lehetőségekre.

A helyzet várhatóan a rendszer „beállásával” sem fog javulni - véli az oldal. Július elsejétől minden területen szétválik a köznevelés és a szakképzés. Szerintük azt is érdemes megjegyezni szakképzésben egy teljesen új pályaorientációs rendszert építenek ki, melynek szakmai előírásait egyelőre nem ismerjük. Így nehéz elképzelni, hogy a tanulók majd érdemleges tanácsot kaphatnak azzal kapcsolatban, hogy gimnáziumi vagy szakképzési területen ajánlott inkább a továbbtanulni.

Átalakított szakképzés: megjelent az új törvény

Megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete, amely tartalmazza a 2020 szeptemberétől érvényes változásokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.