Mi történt az új Nemzeti alaptantervvel? Összefoglaló az eddigiekről

Hová lett a hetekkel ezelőttre várható új Nemzeti alaptanterv? Milyen információkat lehet tudni róla, és ezeket hogyan fogadták a szakmai szervezetek? Kérdések a NAT körül.

  • Eduline

Január második hetén írtuk meg azt, hogy várhatóan azon a héten megjelenik az új Nemzeti Alaptanterv. Azóta eltelt több mint két hét, és bár derültek ki újabb információk a változásokról, az utóbbi napokban semmilyen hírről nem szereztünk tudomást. Mit lehet tudni jelenleg és hogyan állnak mindehhez a szakszervezetek?

Az eredetileg 2019 szeptemberében bevezetni tervezett új NAT több száz szakmai véleményezés átdolgozását követően jelent volna meg az utóbbi időszakban. Azonban erre az évre nem kifejezetten új Nemzeti alaptanterv várható, hanem a jelenlegiben lesznek módosítások, amelyről a következőket lehet tudni:

A Nemzeti Pedagógus Kar azt javasolja: az új NAT-ot ebben a formában ne vezessék be, de az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma is úgy nyilatkozott: az idei bevezetés kapkodáshoz vezetne, aminek a gyerekek látnák a kárát.

A Pedagógusok Szakszervezete nyílt levélben szólította fel a minisztériumot, küldjék el számukra az új alaptantervet, mert bár szakmai megállapodást kötöttek, a folyamatban mégsem vehettek részt.

Mint kiderült, lehetséges ráadásul, hogy nemcsak egy, hanem két tanterv is várja, hogy napvilágra kerüljön: az egyiket tárgyalta és elfogadta a kormány, a másikat pedig az Emmi köznevelési államtitkársága készítette és köröztette különböző fórumokon - erről bővebben itt olvashattok.

Vitairatot készített a magyar közoktatás válságáról a Pedagógusok Szakszervezete

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vitairatot készített, amiben összefoglalta, hogy alapvetően mi az oktatási rendszer hibája.

 

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.