Hová lett a hetekkel ezelőttre várható új Nemzeti alaptanterv? Milyen információkat lehet tudni róla, és ezeket hogyan fogadták a szakmai szervezetek? Kérdések a NAT körül.
Január második hetén írtuk meg azt, hogy várhatóan azon a héten megjelenik az új Nemzeti Alaptanterv. Azóta eltelt több mint két hét, és bár derültek ki újabb információk a változásokról, az utóbbi napokban semmilyen hírről nem szereztünk tudomást. Mit lehet tudni jelenleg és hogyan állnak mindehhez a szakszervezetek?
Az eredetileg 2019 szeptemberében bevezetni tervezett új NAT több száz szakmai véleményezés átdolgozását követően jelent volna meg az utóbbi időszakban. Azonban erre az évre nem kifejezetten új Nemzeti alaptanterv várható, hanem a jelenlegiben lesznek módosítások, amelyről a következőket lehet tudni:
A Nemzeti Pedagógus Kar azt javasolja: az új NAT-ot ebben a formában ne vezessék be, de az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma is úgy nyilatkozott: az idei bevezetés kapkodáshoz vezetne, aminek a gyerekek látnák a kárát.
A Pedagógusok Szakszervezete nyílt levélben szólította fel a minisztériumot, küldjék el számukra az új alaptantervet, mert bár szakmai megállapodást kötöttek, a folyamatban mégsem vehettek részt.
Mint kiderült, lehetséges ráadásul, hogy nemcsak egy, hanem két tanterv is várja, hogy napvilágra kerüljön: az egyiket tárgyalta és elfogadta a kormány, a másikat pedig az Emmi köznevelési államtitkársága készítette és köröztette különböző fórumokon - erről bővebben itt olvashattok.
Vitairatot készített a magyar közoktatás válságáról a Pedagógusok Szakszervezete
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vitairatot készített, amiben összefoglalta, hogy alapvetően mi az oktatási rendszer hibája.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
