Mi történt az új Nemzeti alaptantervvel? Összefoglaló az eddigiekről

Hová lett a hetekkel ezelőttre várható új Nemzeti alaptanterv? Milyen információkat lehet tudni róla, és ezeket hogyan fogadták a szakmai szervezetek? Kérdések a NAT körül.

  • Eduline

Január második hetén írtuk meg azt, hogy várhatóan azon a héten megjelenik az új Nemzeti Alaptanterv. Azóta eltelt több mint két hét, és bár derültek ki újabb információk a változásokról, az utóbbi napokban semmilyen hírről nem szereztünk tudomást. Mit lehet tudni jelenleg és hogyan állnak mindehhez a szakszervezetek?

Az eredetileg 2019 szeptemberében bevezetni tervezett új NAT több száz szakmai véleményezés átdolgozását követően jelent volna meg az utóbbi időszakban. Azonban erre az évre nem kifejezetten új Nemzeti alaptanterv várható, hanem a jelenlegiben lesznek módosítások, amelyről a következőket lehet tudni:

A Nemzeti Pedagógus Kar azt javasolja: az új NAT-ot ebben a formában ne vezessék be, de az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma is úgy nyilatkozott: az idei bevezetés kapkodáshoz vezetne, aminek a gyerekek látnák a kárát.

A Pedagógusok Szakszervezete nyílt levélben szólította fel a minisztériumot, küldjék el számukra az új alaptantervet, mert bár szakmai megállapodást kötöttek, a folyamatban mégsem vehettek részt.

Mint kiderült, lehetséges ráadásul, hogy nemcsak egy, hanem két tanterv is várja, hogy napvilágra kerüljön: az egyiket tárgyalta és elfogadta a kormány, a másikat pedig az Emmi köznevelési államtitkársága készítette és köröztette különböző fórumokon - erről bővebben itt olvashattok.

Vitairatot készített a magyar közoktatás válságáról a Pedagógusok Szakszervezete

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) vitairatot készített, amiben összefoglalta, hogy alapvetően mi az oktatási rendszer hibája.

 

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.