A Magyar Nemzet információi szerint napokon belül nyilvánosságra hozhatják az új Nemzeti alaptantervet. Szeptembertől az általános iskolát egy opcionális előkészítő szakasz előzné meg, a diákok óraszámai, illetve a tananyag pedig csökkennének.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint nem igaz, hogy szakmai viták miatt elakadtak az új Nemzeti alaptanterv (NAT) munkálatai. A tervezett módosításokat - felmenő rendszerben - biztosan bevezetik 2020 őszén - írja a Magyar Nemzet.
Ahogy megírtuk, az eredetileg 2019 szeptemberében bevezetni tervezett új NAT-ról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter decemberben azt mondta: 2020-ban sem lesz új NAT, csak a jelenlegit módosítják. A Pedagógus Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) erre úgy reagált: elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi "korszerűtlen" dokumentum marad hatályban, az oktatást jellemző káosz miatt pedig az oktatáspolitikai vezetők lemondását és önálló oktatási minisztérium felállítását követelték. Az Emmi pár nappal később azt közölte: szeptember elsejétől koncepcionális módosításokat vezetnek be, amelyeket a kormány már elfogadott. Az Index január elején névtelen forrásokra hivatkozva írt arról, hogy a magyar nyelv és irodalom, illetve az ének-zene tantárgyak körül van még vita.
A Magyar Nemzet most azt írja, az új dokumentumban sok minden fog változni. Az iskolakezdési szabályok szigorítása miatt változás lesz az óvoda és az iskola közötti átmenetben: nem vezetnek be kilencéves általános iskolát, de az első osztály előtt lesz egy előkészítő szakasz, valószínűleg szabadon választható felkészítő osztály formájában. Az óvodák utolsó évfolyamán pedig nagyobb hangsúly lesz az iskolára való felkészülésen.
Csökkenteni fogják a diákok óraszámait, az eddigi minimum helyett pedig maximum óraszámot írnak majd elő. A tananyag összességében valamivel kevesebb lesz, egyes témaköröket más évfolyamba raknak át, a természettudományos tantárgyak komplexebb megközelítést kapnak.
Emellett változások várhatóak az idegen nyelvi oktatásban és az infrastrukturális feltételekben, a kötelező eszköz-, felszerelés- és helyiségjegyzékben.
A gyors bevezetés miatt a jövő évi tankönyvek valószínűleg nem fognak időre - február 15-ig - elkészülni, ezért a tankönyvrendelési eljárásban is lehet változás az idei évben.
Új szabályok az oktatás területén: ez vár a diákokra 2020-ban
Január elsején vagy az új év során több új szabály is életbe lép a közoktatás és a felsőoktatás, illetve az érettségi és az egyetemi felvételi területén. Íme, a teljes lista.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
