Múlt héten Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy nem vezetnek be új Nemzeti alaptantervet 2020 szeptemberétől. A minisztérium most erre reagált közleményben.
Gulyás Gergely miniszter bejelentésére, miszerint nem vezetnek be új Nemzeti alaptantervet 2020 szeptemberétől. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a következőket írta:
"A valóság azonban az, hogy a kormány a közelmúltban elfogadta a Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatos koncepcionális módosításokat, és ezek a módosítások 2020. szeptember 1-jén életbe is lépnek"
- írja az Emmi közleményében. A Nat átalakítását széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg, több mint ezer vélemény, javaslat érkezett a készítőkhöz, és ezek figyelembe vételével alakult ki a kormány elé került javaslat - teszik hozzá.
A minisztérium szerint a módosítások révén a Nemzeti Alaptantervben megjelennek azok a módszertani változások, amelyek lehetővé teszik a "minden korábbinál modernebb, korszerűbb kerettantervek elkészítését is".
Ezen felül felszólítják az ellenzéket és a PDSZ-t, hogy mielőtt felelőtlenül véleményt nyilvánítanának, várják meg, míg felkerülnek az EMMI honlapjára az új kerettantervek. Ezt ugyanis az előzte meg, hogy a a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményben jelezete, elfogadhatatlannak tartja hogy mégsem változik a nemzeti alaptanterv a következő tanévtől és így a jelenlegi "korszerűtlen" dokumentum marad hatályban. Az oktatást jellemző káosz miatt az oktatáspolitikai vezetők lemondását és önálló oktatási minisztérium felállítását követelték.
Nem lesz új Nemzeti alaptanterv: a PDSZ szerint le kellene mondania az oktatást irányító politikusoknak
Elfogadhatatlannak tartja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy mégsem változik a nemzeti alaptanterv a következő tanévtől és így a jelenlegi "korszerűtlen" dokumentum marad hatályban. Az oktatást jellemző káosz miatt az oktatáspolitikai vezetők lemondását és önálló oktatási minisztérium felállítását követelik.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
