Fél éven belül másodjára ingott meg az alternatív iskolák működésének joga, ugyanis második alkalommal módosítanak az érintett iskolákra vonatkozó törvényeken. Melyek ezek a változások, és végül hogyan alakult úgy, hogy mégis minden mehet tovább szinte ugyanúgy?
November közepén felmerült a hír, hogy bezárhatják az alternatív iskolákat, ugyanis a kormányhivataloktól a miniszterhez kerül az intézmények engedélyezési joga. Április 1-ig minden alternatív iskolának fennmaradási engedélyt kellene kérnie az oktatásért felelős minisztertől, aki egyelőre nem tisztázott szempontok alapján dönthetne arról, hogy az adott intézmény jövő szeptembertől tovább működhet-e.
A héten fogadta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közoktatásért felelős államtitkára az alternatív iskolák képviselőit, akik - azt a választ kapták, hogy a fennálló változást csupán formaságnak kell tekinteni, és szó sincs az alternatív iskolák megszüntetéséről, ritkításáról. Ugyanakkor, mivel az eddig megszerzett oktatási engedélyek elvesznek, amelyik iskola pedig nem vesz részt az eljárásban, annak automatikusan be kell zárnia jövőre.
Nem ez volt az első ilyen helyzet
Júliusban, mikor megszavazták a köznevelési törvény módosítását, szintén kétesnek bizonyult az alternatív iskolák, közülük is leginkább a Waldorf-iskolák helyzete. Az alternatív kerettanterv csak bizonyos - módosított - szempontoknak való megfelelés mellett lett jóváhagyható.
Ilyen például az, hogy a Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott tananyagtartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben. Valamint az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalttól. A változások miatt még a Szülői Hang is felszólalt, szerintük ezek a rendelkezések a Waldorf- és más alternatív iskolák számára betarthatatlanok lettek volna.
Az előző esethez hasonlóan itt is, miután a Magyar Waldorf Szövetség külön egyeztetett a felmerülő kérdéseket illetőleg, végül kiderült, lényegében minden működhet tovább úgy, ahogyan addig is.
Egyeztettek a kormánnyal: megnyugodhatnak az alternatív iskolák?
Folytatódik a felhajtás az alternatív iskolák körül? Kedden fogadta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közoktatásért felelős államtitkára az alternatív iskolák képviselőit - írja a 444.hu.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
