Fél éven belül másodjára ingott meg az alternatív iskolák működésének joga, ugyanis második alkalommal módosítanak az érintett iskolákra vonatkozó törvényeken. Melyek ezek a változások, és végül hogyan alakult úgy, hogy mégis minden mehet tovább szinte ugyanúgy?
November közepén felmerült a hír, hogy bezárhatják az alternatív iskolákat, ugyanis a kormányhivataloktól a miniszterhez kerül az intézmények engedélyezési joga. Április 1-ig minden alternatív iskolának fennmaradási engedélyt kellene kérnie az oktatásért felelős minisztertől, aki egyelőre nem tisztázott szempontok alapján dönthetne arról, hogy az adott intézmény jövő szeptembertől tovább működhet-e.
A héten fogadta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közoktatásért felelős államtitkára az alternatív iskolák képviselőit, akik - azt a választ kapták, hogy a fennálló változást csupán formaságnak kell tekinteni, és szó sincs az alternatív iskolák megszüntetéséről, ritkításáról. Ugyanakkor, mivel az eddig megszerzett oktatási engedélyek elvesznek, amelyik iskola pedig nem vesz részt az eljárásban, annak automatikusan be kell zárnia jövőre.
Nem ez volt az első ilyen helyzet
Júliusban, mikor megszavazták a köznevelési törvény módosítását, szintén kétesnek bizonyult az alternatív iskolák, közülük is leginkább a Waldorf-iskolák helyzete. Az alternatív kerettanterv csak bizonyos - módosított - szempontoknak való megfelelés mellett lett jóváhagyható.
Ilyen például az, hogy a Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott tananyagtartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben. Valamint az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalttól. A változások miatt még a Szülői Hang is felszólalt, szerintük ezek a rendelkezések a Waldorf- és más alternatív iskolák számára betarthatatlanok lettek volna.
Az előző esethez hasonlóan itt is, miután a Magyar Waldorf Szövetség külön egyeztetett a felmerülő kérdéseket illetőleg, végül kiderült, lényegében minden működhet tovább úgy, ahogyan addig is.
Egyeztettek a kormánnyal: megnyugodhatnak az alternatív iskolák?
Folytatódik a felhajtás az alternatív iskolák körül? Kedden fogadta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közoktatásért felelős államtitkára az alternatív iskolák képviselőit - írja a 444.hu.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
