A törvénymódosítások következményei: ez történt az alternatív iskolákkal

Fél éven belül másodjára ingott meg az alternatív iskolák működésének joga, ugyanis második alkalommal módosítanak az érintett iskolákra vonatkozó törvényeken. Melyek ezek a változások, és végül hogyan alakult úgy, hogy mégis minden mehet tovább szinte ugyanúgy?

  • Eduline

November közepén felmerült a hír, hogy bezárhatják az alternatív iskolákat, ugyanis a kormányhivataloktól a miniszterhez kerül az intézmények engedélyezési joga. Április 1-ig minden alternatív iskolának fennmaradási engedélyt kellene kérnie az oktatásért felelős minisztertől, aki egyelőre nem tisztázott szempontok alapján dönthetne arról, hogy az adott intézmény jövő szeptembertől tovább működhet-e.

A héten fogadta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közoktatásért felelős államtitkára az alternatív iskolák képviselőit, akik - azt a választ kapták, hogy a fennálló változást csupán formaságnak kell tekinteni, és szó sincs az alternatív iskolák megszüntetéséről, ritkításáról. Ugyanakkor, mivel az eddig megszerzett oktatási engedélyek elvesznek, amelyik iskola pedig nem vesz részt az eljárásban, annak automatikusan be kell zárnia jövőre.

Nem ez volt az első ilyen helyzet

Júliusban, mikor megszavazták a köznevelési törvény módosítását, szintén kétesnek bizonyult az alternatív iskolák, közülük is leginkább a Waldorf-iskolák helyzete. Az alternatív kerettanterv csak bizonyos - módosított - szempontoknak való megfelelés mellett lett jóváhagyható.

Ilyen például az, hogy a Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott tananyagtartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben. Valamint az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalttól. A változások miatt még a Szülői Hang is felszólalt, szerintük ezek a rendelkezések a Waldorf- és más alternatív iskolák számára betarthatatlanok lettek volna.

Az előző esethez hasonlóan itt is, miután a Magyar Waldorf Szövetség külön egyeztetett a felmerülő kérdéseket illetőleg, végül kiderült, lényegében minden működhet tovább úgy, ahogyan addig is.

Egyeztettek a kormánnyal: megnyugodhatnak az alternatív iskolák?

Folytatódik a felhajtás az alternatív iskolák körül? Kedden fogadta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közoktatásért felelős államtitkára az alternatív iskolák képviselőit - írja a 444.hu.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna