Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Ezt pedig az egyéni béralkuknak köszönhetik majd - mondta Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek. A szakszervezetek nem örülnének, ha a szakoktatók kikerülnének a közalkalmazotti törvény hatálya alól.
Akár a százezer forintot is meghaladhatja a szakmai tárgyakat tanító pedagógusok bérének növekedése a következő tanévtől. Mivel lehetőség lesz egyéni béralkura, a legjobban teljesítő oktatók béremelése jóval harminc százalék fölötti is lehet - mondta Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek.
Ahogy beszámoltunk róla, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét, amely értelmében a szakképzésben oktatók jövő júliustól nem a közalkalmazotti törvény hatálya alá, hanem a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznának, az indoklás szerint a "rugalmasabb alkalmazási feltételek és a magasabb bérezés érdekében", és mivel a közalkalmazotti törvény bértáblája "túlságosan merev". A 32 ezer pedagógus bérnövekedését 35 milliárd forinttal támogatnák.
A helyettes államtitkár szerint ez meg fogja teremteni a szakmai érdekképviseletek által is régóta várt teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszert, és senki nem fog rosszabbul járni - írja a Magyar Nemzet. Pölöskei Gáborné a lapnak azt mondta: egy egyetemi diplomával és tíz év szakmai gyakorlattal rendelkező, Pedagógus II. besorolású szakmai tanár illetménye bruttó 300 ezer forint helyett a jövőben a bruttó 400 ezer forintot is meghaladhatja.
Az előterjesztés szerint a szakképzésben oktatóknak négyévente hatvanórás továbbképzésen kell részt venniük, ez a helyettes államtitkár szerint munka mellett akár egy-két hónap alatt elvégezhető. Az igazgatók háromévente értékelik a tanárokat. A diákok a két évig garantált ösztöndíj mellett akár több százezer forintos egyszeri pályakezdési juttatást kaphatnak, évente kétezer hátrányos helyzetű diák pedig az Apáczai-ösztöndíjra is pályázhat - írja a Magyar Nemzet.
Ahogy megírtuk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az oktatók fizetésének növelését a közalkalmazotti státusz egyáltalán nem akadályozza, ezért ennek megtartását, illetve az összes oktatásban dolgozót érintő jelentős béremelést követelnek. Pölöskei Gáborné elmondása szerint eddig is tárgyaltak az érdekképviseletekkel, és a napokban is tárgyalnak majd, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ugyanakkor azért lépett ki a Szakképzési és Innovációs Tanácsból (SZIT), mert az az elmúlt egy évben megjelent jogszabálytervezeteket nem véleményezhette.
Ha elfogadják a szakképzési törvénytervezetet, átalakul a szakképzés intézményi szerkezete, a duális képzésben részt vevő diákok pedig szakképzési munkaszerződést kötnek majd a vállalatokkal. A tanulható szakmák listáját is jelentősen átszabják. A szakképzés átalakításáról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Átalakítják a szakképzést: itt olvashattok a középiskolában tanulható szakmákról
2020. szeptember elsejétől radikálisan lecsökken és átalakul azoknak a szakmáknak száma, amelyet a középiskolai tanulók szerezhetnek meg. A képesítésekről tájékoztató füzet készült, amely online is elérhető.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.