Ezt pedig az egyéni béralkuknak köszönhetik majd - mondta Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek. A szakszervezetek nem örülnének, ha a szakoktatók kikerülnének a közalkalmazotti törvény hatálya alól.
Akár a százezer forintot is meghaladhatja a szakmai tárgyakat tanító pedagógusok bérének növekedése a következő tanévtől. Mivel lehetőség lesz egyéni béralkura, a legjobban teljesítő oktatók béremelése jóval harminc százalék fölötti is lehet - mondta Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár a Magyar Nemzetnek.
Ahogy beszámoltunk róla, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét, amely értelmében a szakképzésben oktatók jövő júliustól nem a közalkalmazotti törvény hatálya alá, hanem a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznának, az indoklás szerint a "rugalmasabb alkalmazási feltételek és a magasabb bérezés érdekében", és mivel a közalkalmazotti törvény bértáblája "túlságosan merev". A 32 ezer pedagógus bérnövekedését 35 milliárd forinttal támogatnák.
A helyettes államtitkár szerint ez meg fogja teremteni a szakmai érdekképviseletek által is régóta várt teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszert, és senki nem fog rosszabbul járni - írja a Magyar Nemzet. Pölöskei Gáborné a lapnak azt mondta: egy egyetemi diplomával és tíz év szakmai gyakorlattal rendelkező, Pedagógus II. besorolású szakmai tanár illetménye bruttó 300 ezer forint helyett a jövőben a bruttó 400 ezer forintot is meghaladhatja.
Az előterjesztés szerint a szakképzésben oktatóknak négyévente hatvanórás továbbképzésen kell részt venniük, ez a helyettes államtitkár szerint munka mellett akár egy-két hónap alatt elvégezhető. Az igazgatók háromévente értékelik a tanárokat. A diákok a két évig garantált ösztöndíj mellett akár több százezer forintos egyszeri pályakezdési juttatást kaphatnak, évente kétezer hátrányos helyzetű diák pedig az Apáczai-ösztöndíjra is pályázhat - írja a Magyar Nemzet.
Ahogy megírtuk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az oktatók fizetésének növelését a közalkalmazotti státusz egyáltalán nem akadályozza, ezért ennek megtartását, illetve az összes oktatásban dolgozót érintő jelentős béremelést követelnek. Pölöskei Gáborné elmondása szerint eddig is tárgyaltak az érdekképviseletekkel, és a napokban is tárgyalnak majd, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ugyanakkor azért lépett ki a Szakképzési és Innovációs Tanácsból (SZIT), mert az az elmúlt egy évben megjelent jogszabálytervezeteket nem véleményezhette.
Ha elfogadják a szakképzési törvénytervezetet, átalakul a szakképzés intézményi szerkezete, a duális képzésben részt vevő diákok pedig szakképzési munkaszerződést kötnek majd a vállalatokkal. A tanulható szakmák listáját is jelentősen átszabják. A szakképzés átalakításáról szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Átalakítják a szakképzést: itt olvashattok a középiskolában tanulható szakmákról
2020. szeptember elsejétől radikálisan lecsökken és átalakul azoknak a szakmáknak száma, amelyet a középiskolai tanulók szerezhetnek meg. A képesítésekről tájékoztató füzet készült, amely online is elérhető.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
