A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) csak a sajtóból értésült arról, hogy elkészült és a következő tanévben bevezetik a Nemzeti alaptantervet és a kerettantervet.
Erről Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszter beszélt a nemzeti tanévnyitón. Miután az új Nat korábbi változatának társadalmi egyeztetése megszakadt, a most bejelentett változat társadalmi egyeztetéséről egyáltalán nincs információ, a PSZ a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal ülésének haladéktalan összehívását kezdeményezi, továbbá az érdemi társadalmi egyeztetés azonnali megkezdését. Erről a PSZ levélben tájékoztatta Kásler Miklós minisztert.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
Gyorsjelentést tett közzé a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) arról, mennyit dolgoznak a pedagógusok a saját bevallásuk alapján.
Újabb meglepetésként Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár legutóbb azt nyilatkozta: az új Nemzeti alaptantervnek még csak egy újabb munkaverziója készült el, amely nem érett a szakmai egyeztetésre. Ez is indok arra, hogy mielőbb ülést tartson a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal.
A PSZ a Szakképzési Innovációs Tanács ülésének haladéktalan összehívását is kezdeményezte Palkovics Lászlónál, az ITM-et vezető miniszternél. A szakszervezet az elmúlt egy évben többször megfogalmazta aggályait a szakképzés ismételt átalakítása miatt, továbbá azért, mert a szakképzést kiszakítanák a köznevelés rendszeréből. Most pedig sürgeti a konkrét intézkedéseket tartalmazó cselekvési terv megvitatását a társadalmi partnerekkel. Ha szeptember 20-ig nem hívják össze a SZIT ülését, a PSZ megfontolja, hogy kilép a tanácsból.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
