Fontos kérdést tett fel Jocó bácsi: miért csak az ötös mellé járhat dicséret?

Vajon miért nem lehet adni a négyes vagy éppen a hármas mellé szaktanári dicséretet? Ezt a kérdést teszi fel Jocó bácsi. Van olyan iskola, ahol már bevezették a "dicséretes négyest" és a "dicséretes hármast".

  • Eduline

„Bizonyítványírás közben elmélkedem kicsit. Van ugye az ötös. Meg van az ötös dicsérettel. Más osztályzat mellé miért nem lehet adni dicséretet? Mondjuk egy közepes tanuló, aki egész évben küzd, gürizik, mindig mindent megtesz, de ennyi telik tőle, ez a maximum, amit ki tud hozni magából. Neki nem jár(na) dicséret?” – teszi fel a kérdés Facebook-oldalán Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár.

Akadnak azért olyan iskolák, ahol már bekerült a pedagógiai programba, hogy nem csak azok a diákok kaphatnak dicséretet, akik egy-egy tárgyból ötöst szereztek.

A gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskolában és Művészetoktatási Iskolában például szaktanári dicséretet kaphat az is, aki az adott tárgyból négyest vagy hármast szerez, év végén pedig minden diáknak külön elismerő oklevelet készítenek. "Miért tettük mindezt? Azért, mert vannak olyan gyerekek, akiket a Jóisten sok észbeli képességgel áldott meg, s könnyedén kirázzák a kisujjukból a jó és még jobb tanulmányi eredményeket, ám mások, akiket a Jóisten más adományokkal halmozott el, küszködve, sok erőt bedobva, erőfeszítéssel, lemondással érik el akár "csak a közepes" szintet is. Ők is megérdemlik, hogy megdicsérjék őket erőfeszítéseik eredményeként megjelenő teljesítményükért" - olvasható az iskola által írt ismertetőben, amely a helyi lapban jelent meg néhány hónappal ezelőtt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.