Vajon miért nem lehet adni a négyes vagy éppen a hármas mellé szaktanári dicséretet? Ezt a kérdést teszi fel Jocó bácsi. Van olyan iskola, ahol már bevezették a "dicséretes négyest" és a "dicséretes hármast".
„Bizonyítványírás közben elmélkedem kicsit. Van ugye az ötös. Meg van az ötös dicsérettel. Más osztályzat mellé miért nem lehet adni dicséretet? Mondjuk egy közepes tanuló, aki egész évben küzd, gürizik, mindig mindent megtesz, de ennyi telik tőle, ez a maximum, amit ki tud hozni magából. Neki nem jár(na) dicséret?” – teszi fel a kérdés Facebook-oldalán Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár.
Akadnak azért olyan iskolák, ahol már bekerült a pedagógiai programba, hogy nem csak azok a diákok kaphatnak dicséretet, akik egy-egy tárgyból ötöst szereztek.
A gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskolában és Művészetoktatási Iskolában például szaktanári dicséretet kaphat az is, aki az adott tárgyból négyest vagy hármast szerez, év végén pedig minden diáknak külön elismerő oklevelet készítenek. "Miért tettük mindezt? Azért, mert vannak olyan gyerekek, akiket a Jóisten sok észbeli képességgel áldott meg, s könnyedén kirázzák a kisujjukból a jó és még jobb tanulmányi eredményeket, ám mások, akiket a Jóisten más adományokkal halmozott el, küszködve, sok erőt bedobva, erőfeszítéssel, lemondással érik el akár "csak a közepes" szintet is. Ők is megérdemlik, hogy megdicsérjék őket erőfeszítéseik eredményeként megjelenő teljesítményükért" - olvasható az iskola által írt ismertetőben, amely a helyi lapban jelent meg néhány hónappal ezelőtt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
