Ha nem rendezik a pedagógusok bérét, ugyanaz lesz a helyzet, mint 2002-t követően?

Ha rövid időn belül nem történik meg a pedagógusok bérének rendezése, ugyanaz lesz a helyzet, mint 2002-t követően, amikor volt egy egyszeri nagyarányú béremelés, amely rövid időn belül inflálódott – mondta Thaisz Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt főosztályvezetője, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványának ügyvezető igazgatója.

  • Eduline

„2013. szeptember 1-jétől valóban elkezdődött egy pozitív folyamat, amelynek eredményeképpen 2013 és 2017 között négy év alatt átlagosan 40-50% közötti béremelés történt a pedagógusok körében. A béremelést ugyanakkor beárnyékolta, hogy összekapcsolódott a pedagógusok külső értékelési, minősítési rendszerének bevezetésével, ráadásul az átlagosan valóban jelentős mértékű béremelésből a legképzettebb, legtapasztaltabb kollégák az átlagnál sokkal kisebb mértékben részesültek. Hoffmann Rózsa államtitkárságának kiemelkedő eredménye volt a pedagógusbérek minimálbérhez rögzítése, ez a rendelkezés azonban sajnos nem volt hosszú életű, ugyanis egy évvel bevezetése után az országgyűlés kivezette a rendszerből” – mondta a Tízperc iskolablognak Thaisz Miklós.

Hozzátette: a 2013 és 2017 szeptembere között megvalósult béremelés óta sajnos valóban nem nőttek az alapbérek. „Vitathatatlan előrelépés, hogy a Klebelsberg Központ és a legtöbb nem állami fenntartó is növelte például az osztályfőnöki pótlékokat – átlagosan a korábbi duplájára. 2010-ben gimnáziumi osztályfőnökként én még bruttó 8000 forint pótlékot kaptam, ma viszont egy gimnáziumi tanár több mint 40 000 forintot kap. Ez nyilván még mindig kevés, és a feladatok is folyamatosan növekednek, de azt nem lehet mondani, hogy nem történt előrelépés ezen a területen” – magyarázta, hozzátéve: az alapbérek azonban gyakorlatilag be vannak fagyasztva 2017. szeptember 1-je óta.

„A pedagógusokat pedig joggal bosszantja, hogy a középfokú végzettséggel rendelkező szakmunkások számára is garantált bérminimum gyakorlatilag utolérte a kezdő tanári alapfizetéseket: 2019. január 1-jétől 195 ezer forint a szakmunkás bérminimum, míg a pályakezdő pedagógusoké ugyanennyi” – magyarázta, kiemelve: a tanári pályát eddig sem a pénz miatt választották a fiatalok, „kétségtelen azonban, hogy a tanári bérek értékének ilyen mértékű romlása a minimálbérhez és különösen a garantált bérminimumhoz viszonyítva példátlan a rendszerváltozás óta. Ha rövid időn belül nem történik meg a pedagógusok bérének rendezése, ugyanaz lesz a helyzet, mint 2002-t követően, amikor volt egy egyszeri nagyarányú béremelés, amely rövid időn belül elinflálódott”.

A teljes interjút itt olvashatjátok el.

"A tanári diploma értéke: 5320 forint" - ez a számítás terjed a Facebookon

„Garantált bérminimum (középfokú végzettséggel végezhető munka): nettó 129 675 forint. Tanári kezdő fizetés 6 év egyetem után: nettó 134 995 forint. A diploma értéke: 5320 forint" - ez a számítás egyre több oktatási témájú Facebook-oldalon és tanári Facebook-csoportban tűnt fel az elmúlt napokban.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.