Ez az állami közoktatás sorsa? Minden ötödik diák egyházi vagy magániskolába jár

A legnívósabb iskolák tanulóinak harmada már nem állami fenntartású intézménybe jár. De tíz év alatt az egyházi iskolák tanuló létszáma is megduplázódott.

  • Eduline

A tehetősebb Győr-Moson-Sopron megyében a diákok fele nem állami gimnáziumban tanul, míg Somogyban azonban csak 12 százalék ez az arány - derül ki a G7 átfogó cikkéből, amely a Klebelsberg Központ létrehozásának következményeiről ír. A 2012-es központosítás ideje alatt számos önkormányzat próbálta megmenteni saját intézményét, így alapítványok, kisebbségi önkormányzatok vagy az egyházak kezébe adták azt, hogy ne tudja az állam elvenni.

KSH/G7

Már minden ötödik diák valamely nem állami iskola tanulója a KSH 2017-es adatai szerint. Ez a szám persze megyénként már jóval árnyaltabb képet mutat, egyből látszik, hogy a "mentőakció" valójában a szegregációt erősítette meg. "A fenntartó alapvetően nem lenne fontos, de általában az egyházi és egyéb iskolák, óvodák tudnak magasabb színvonalat képviselni, ide válogatják ki a jobb képességű gyermeket. A magyar oktatási rendszer legnagyobb problémája, hogy nem képes a gyerekek közötti, otthonról hozott különbségeket csökkenteni, hanem még növeli is azokat. Mivel még inkább szegregálódik az oktatási rendszer, ezt a problémát nem hogy megoldani nem sikerül, hanem az adatok alapján egyre csak romlik a helyzet" - írja a lap.

Leszakadás

A legnívósabb iskolák tanulóinak harmada ma már nem állami fenntartású intézménybe jár. De tíz év alatt az egyházi iskolák tanuló létszáma is megduplázódott. Különösen látványos, hogy Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a 2012-es iskolaállamosítás után mennyire megugrott a főként egyházi iskolák száma. Ezekben a térségekben különösen jellemző, hogy a szülők szeretnék elkerülni, hogy gyermekük szegényebb és/vagy roma gyermekekkel járjon együtt iskolába, és úgy látszik, ennek sikerült is megteremteni a feltételeit.

KSH/G7

Hozzáteszik, hogy a központosítás hatására már alig maradtak önkormányzati fenntartású intézmények. Általános iskolából például 61 darab, gimnáziumból nyolc maradt, három Budapesten, kettő-kettő Baranyában és Békésben, egy pedig Pest megyében. A fővárosi és megyei önkormányzatok pedig szinte teljesen kivonultak az oktatásból. Mindössze két óvodát tartanak fenn. Így az óvodák esetében is elmondható: minden tizedik gyermek egyházi és egyéb fenntartású intézménybe jár.

Aggasztó adatok: van olyan megye, ahol minden ötödik diák a lemorzsolódás határán billeg

Nógrád megyében minden ötödik általános iskolást lemorzsolódás veszélyeztet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakközépiskolások több mint 21 százaléka teljesít aggasztóan gyengén az iskolában, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem jobb a helyzet - többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból. Pedig 2020-ra tíz százalékra kellene csökkenteni az iskolaelhagyók arányát.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.