A köznevelési államtitkárság valószínűleg több pályázóra számított, de csak 19 136 pedagógus jelentkezett a 2015-ös minősítési eljárásra – rájuk hónapokig tartó kemény munka vár, 2016 januárjától azonban magasabb fizetést vihetnek haza.
A 19 135 jelentkező közül ráadásul csak 18 095 pedagógus felelt meg a feltételeknek – derül ki a köznevelési államtitkárság adataiból. A 2015-ös minősítési eljárásban ugyanis csak azok vehetnek részt, akiknek legalább nyolcéves szakmai tapasztalatuk és pedagógus-szakvizsgájuk van, valamint azok, akik több mint harminc éve tanítanak.
Nehezebb dolguk lesz, mint azoknak, akiket még az idén, speciális szabályok szerint minősítenek és sorolnak át a „pedagógus II” kategóriába – a 2015-ös eljárásra jelentkezőkre töménytelen mennyiségű feladat vár, ugyanis a teljes portfóliót el kell készíteniük november 30-ig.
A három évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező tanárok, tanítók és óvodapedagógusok nem választhattak: a 2013. szeptember 1. és 2013. december 31. között „gyakornok” kategóriába sorolt pedagógusoknak kötelező a 2015-ös minősítés, ha a vizsgán átmennek, ők a „pedagógus I” kategóriába kerülnek át.
A minősítésre jelentkezők száma velük együtt sem éri el a 30 ezret – február végén Hoffmann Rózsa akkori köznevelési államtitkár 30 ezerben határozta meg a 2015-ös minősítési keretszámot, vagyis legfeljebb ennyi pedagógus munkáját ellenőrizték volna a szakértők. Mennyit keresnek a pedagógusok szeptembertől? Itt találjátok összefoglalónkat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
