Friss adatok: 18 ezer pedagógusnak kell portfóliót készítenie november végéig

A köznevelési államtitkárság valószínűleg több pályázóra számított, de csak 19 136 pedagógus jelentkezett a 2015-ös minősítési eljárásra – rájuk hónapokig tartó kemény munka vár, 2016 januárjától azonban magasabb fizetést vihetnek haza.

  • Eduline
Stiller Ákos

A 19 135 jelentkező közül ráadásul csak 18 095 pedagógus felelt meg a feltételeknek – derül ki a köznevelési államtitkárság adataiból. A 2015-ös minősítési eljárásban ugyanis csak azok vehetnek részt, akiknek legalább nyolcéves szakmai tapasztalatuk és pedagógus-szakvizsgájuk van, valamint azok, akik több mint harminc éve tanítanak.

Nehezebb dolguk lesz, mint azoknak, akiket még az idén, speciális szabályok szerint minősítenek és sorolnak át a „pedagógus II” kategóriába – a 2015-ös eljárásra jelentkezőkre töménytelen mennyiségű feladat vár, ugyanis a teljes portfóliót el kell készíteniük november 30-ig.

A három évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező tanárok, tanítók és óvodapedagógusok nem választhattak: a 2013. szeptember 1. és 2013. december 31. között „gyakornok” kategóriába sorolt pedagógusoknak kötelező a 2015-ös minősítés, ha a vizsgán átmennek, ők a „pedagógus I” kategóriába kerülnek át.

A minősítésre jelentkezők száma velük együtt sem éri el a 30 ezret – február végén Hoffmann Rózsa akkori köznevelési államtitkár 30 ezerben határozta meg a 2015-ös minősítési keretszámot, vagyis legfeljebb ennyi pedagógus munkáját ellenőrizték volna a szakértők. Mennyit keresnek a pedagógusok szeptembertől? Itt találjátok összefoglalónkat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.