Friss adatok: 18 ezer pedagógusnak kell portfóliót készítenie november végéig

A köznevelési államtitkárság valószínűleg több pályázóra számított, de csak 19 136 pedagógus jelentkezett a 2015-ös minősítési eljárásra – rájuk hónapokig tartó kemény munka vár, 2016 januárjától azonban magasabb fizetést vihetnek haza.

  • Eduline
Stiller Ákos

A 19 135 jelentkező közül ráadásul csak 18 095 pedagógus felelt meg a feltételeknek – derül ki a köznevelési államtitkárság adataiból. A 2015-ös minősítési eljárásban ugyanis csak azok vehetnek részt, akiknek legalább nyolcéves szakmai tapasztalatuk és pedagógus-szakvizsgájuk van, valamint azok, akik több mint harminc éve tanítanak.

Nehezebb dolguk lesz, mint azoknak, akiket még az idén, speciális szabályok szerint minősítenek és sorolnak át a „pedagógus II” kategóriába – a 2015-ös eljárásra jelentkezőkre töménytelen mennyiségű feladat vár, ugyanis a teljes portfóliót el kell készíteniük november 30-ig.

A három évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező tanárok, tanítók és óvodapedagógusok nem választhattak: a 2013. szeptember 1. és 2013. december 31. között „gyakornok” kategóriába sorolt pedagógusoknak kötelező a 2015-ös minősítés, ha a vizsgán átmennek, ők a „pedagógus I” kategóriába kerülnek át.

A minősítésre jelentkezők száma velük együtt sem éri el a 30 ezret – február végén Hoffmann Rózsa akkori köznevelési államtitkár 30 ezerben határozta meg a 2015-ös minősítési keretszámot, vagyis legfeljebb ennyi pedagógus munkáját ellenőrizték volna a szakértők. Mennyit keresnek a pedagógusok szeptembertől? Itt találjátok összefoglalónkat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.