Mégsem lesz kötelező érettségizni fizikából, kémiából vagy biológiából

A heti öt testnevelésóra közül kettő kiváltható lenne játékos egészségfejlesztő testmozgással, amelynek időtartama legalább 30 perc, általános iskolában továbbra sem lehetne felvételi vizsga, és legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell szervezni - többi között ezt tartalmazza az új köznevelési törvénynek az MTI birtokába került változata. A végzős középiskolásoknak mégsem kell majd vizsgázniuk természettudományokból.

  • Eduline

A 112 oldalas és csaknem 240 paragrafusból álló dokumentum, amely az egyeztetések során még módosulhat, azt tartalmazza, hogy az iskolában a tanítási év ötnapos hetekből áll, a szombat és vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. A mostani törvényhez hasonlóan változatlanul az szerepel, hogy a tanév utolsó napját követően legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell szervezni.

 

Az anyag kitér arra is, hogy az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testmozgásához szükséges feltételeket, és köteles biztosítani - ha az iskolában legalább négy évfolyam működik - az iskolai sportkör működését.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A mindennapos testmozgás heti öt testnevelésóra keretében valósulna meg, amelyből legfeljebb heti kettőt ki lehet váltani játékos egészségfejlesztő testmozgással, meghatározott oktatásszervezési formákkal, iskolai sportkörrel, versenyszerű sporttevékenységgel. A játékos testmozgás időtartama legalább harminc perc, amelyet több tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani.

 

A javaslat végzettségre és szakképzettségre vonatkozó melléklete szerint minden iskolatípusban és minden évfolyamon a testnevelő foglalkozásokat testnevelő tanárok tarthatnák.

Egész napos iskola, hídprogram és érettségi

 

Az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni időszakban úgy kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább délután 16 óráig tartsanak. A javaslat rögzíti, hogy nem szervezhető felvételi vizsga általános iskolába.

 

Az a tanköteles korú, akinek alapfokú iskolai végzettsége van, de a középfokú iskolába nem vették fel, az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytathatja tanulmányait. Ha a diák nem kívánja folytatni tanulmányait, az általános iskola kezdeményezheti felvételét a Híd II. programba, amely tanulásra motivál, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges ismereteket. A Híd I. részeként középiskolába felvételi vizsga tehető, a Híd II. rész-szakképesítést ad.

 

Az érettségikkel kapcsolatban magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és kötelezően választandó vizsgatárgyat rögzít a javaslat, amely szerint a vizsgán "magasabb követelményeket kell teljesítenie annak, aki felsőoktatási intézménybe jelentkezik". Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.
Túry Gergely

Az indítvány szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig harmadik életévét betölti, legalább napi négy órában köteles óvodába járni. Ugyanakkor annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amíg ötödik életévét betölti, ez a kötelezettség családi napköziben is teljesíthető.

 

Az anyag szerint a legalább a pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot, úgynevezett alkotói szabadságot vehet igénybe a köznevelési szakértő javaslatára, a munkáltató engedélye alapján. Erre az időre a szabadságot megelőző utolsó havi illetménye pótlékok nélkül számított összegéig állami ösztöndíjat kaphatna. 

 

Hoffmann Rózsa szerdánazt mondta, hogy az új köznevelési törvény kodifikált változatán gyorsított ütemben dolgoznak, és az egy hónapon belül elkészülhet. A koncepciót várhatóan péntek reggel hozzák nyilvánosságra.

 MTI

 

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.