Mégsem lesz kötelező érettségizni fizikából, kémiából vagy biológiából

A heti öt testnevelésóra közül kettő kiváltható lenne játékos egészségfejlesztő testmozgással, amelynek időtartama legalább 30 perc, általános iskolában továbbra sem lehetne felvételi vizsga, és legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell szervezni - többi között ezt tartalmazza az új köznevelési törvénynek az MTI birtokába került változata. A végzős középiskolásoknak mégsem kell majd vizsgázniuk természettudományokból.

  • Eduline

A 112 oldalas és csaknem 240 paragrafusból álló dokumentum, amely az egyeztetések során még módosulhat, azt tartalmazza, hogy az iskolában a tanítási év ötnapos hetekből áll, a szombat és vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. A mostani törvényhez hasonlóan változatlanul az szerepel, hogy a tanév utolsó napját követően legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell szervezni.

 

Az anyag kitér arra is, hogy az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testmozgásához szükséges feltételeket, és köteles biztosítani - ha az iskolában legalább négy évfolyam működik - az iskolai sportkör működését.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A mindennapos testmozgás heti öt testnevelésóra keretében valósulna meg, amelyből legfeljebb heti kettőt ki lehet váltani játékos egészségfejlesztő testmozgással, meghatározott oktatásszervezési formákkal, iskolai sportkörrel, versenyszerű sporttevékenységgel. A játékos testmozgás időtartama legalább harminc perc, amelyet több tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani.

 

A javaslat végzettségre és szakképzettségre vonatkozó melléklete szerint minden iskolatípusban és minden évfolyamon a testnevelő foglalkozásokat testnevelő tanárok tarthatnák.

Egész napos iskola, hídprogram és érettségi

 

Az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni időszakban úgy kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább délután 16 óráig tartsanak. A javaslat rögzíti, hogy nem szervezhető felvételi vizsga általános iskolába.

 

Az a tanköteles korú, akinek alapfokú iskolai végzettsége van, de a középfokú iskolába nem vették fel, az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytathatja tanulmányait. Ha a diák nem kívánja folytatni tanulmányait, az általános iskola kezdeményezheti felvételét a Híd II. programba, amely tanulásra motivál, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges ismereteket. A Híd I. részeként középiskolába felvételi vizsga tehető, a Híd II. rész-szakképesítést ad.

 

Az érettségikkel kapcsolatban magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és kötelezően választandó vizsgatárgyat rögzít a javaslat, amely szerint a vizsgán "magasabb követelményeket kell teljesítenie annak, aki felsőoktatási intézménybe jelentkezik". Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.
Túry Gergely

Az indítvány szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig harmadik életévét betölti, legalább napi négy órában köteles óvodába járni. Ugyanakkor annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amíg ötödik életévét betölti, ez a kötelezettség családi napköziben is teljesíthető.

 

Az anyag szerint a legalább a pedagógus II. fokozatot elért pedagógus tízévenként legfeljebb egy évi fizetés nélküli szabadságot, úgynevezett alkotói szabadságot vehet igénybe a köznevelési szakértő javaslatára, a munkáltató engedélye alapján. Erre az időre a szabadságot megelőző utolsó havi illetménye pótlékok nélkül számított összegéig állami ösztöndíjat kaphatna. 

 

Hoffmann Rózsa szerdánazt mondta, hogy az új köznevelési törvény kodifikált változatán gyorsított ütemben dolgoznak, és az egy hónapon belül elkészülhet. A koncepciót várhatóan péntek reggel hozzák nyilvánosságra.

 MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.