Az iskolai lemorzsolódás csökkentését célzó európai uniós cselekvési terv elindítását jelentette be hétfőn az Európai Bizottság.
Az unióban évente több millió fiatal hagyja ott az iskolai oktatási, illetve képzési rendszert legfeljebb alsó középfokú végzettséggel. Ez megnehezíti számukra a munkavállalást, és hátráltatja a gazdasági és társadalmi fejlődést - áll a testület közleményében. Az akcióterv abban nyújt segítséget a tagállamoknak, hogy megvalósítsák a középtávú uniós növekedési és foglalkoztatási program (Európa 2020) egyik fő célkitűzését, amelynek értelmében az iskolai lemorzsolódás uniós átlagát a jelenlegi 14,4 százalékról az évtized végére 10 százalék alá kellene csökkenteni.
Van, ahol minden harmadik diák abbahagyja az iskolát
Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a legtöbb tagállamban már érzékelhető a javulás, csökkenteni tudták az iskolából alacsony végzettséggel kikerülő fiatalok számát. A bizottság statisztikája szerint a lemorzsolódás hét EU-tagországban (Ausztria, Csehország, Finnország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia) már a 10 százalékos referenciaérték alá csökkent, de Máltán, Portugáliában és Spanyolországban még mindig 30 százalék feletti.
A statisztika szerint Magyarországon 2009-ben az oktatásban, illetve képzésben részt nem vevő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkező 18–24 éves korosztály aránya 11,2 százalék volt. Az elmúlt évtizedben Magyarországon a lemorzsolódók aránya közel ötödével (19,4 százalékkal) csökkent, tehát erőteljesebben a 18,2 százalékos uniós átlagnál.
Az akcióterv szerint már az iskolai lemorzsolódáshoz vezető körülmények kialakulásának megakadályozására figyelmet kell szentelni, emellett gyorsan és hatékonyan kell foglalkozni a tanév közben felmerülő nehézségekkel, mint az igazolatlan hiányzások, illetve a nem megfelelő teljesítmény. Sürgeti a bizottság azt is, hogy a tanulóknak "második esélyt biztosítsanak" a tanulásban: ebbe beletartozik, hogy kiegészítő órákat vehetnek fel az iskolában, illetve hogy a fiatal felnőttek lehetőséget kapnak az oktatásba, valamint a képzésbe való visszatérésre. Részét képezi az akciótervnek az uniós országok közötti jobb együttműködés, a bevált módszerek, tapasztalatok megosztása egymással és az uniós források célzottabb felhasználása.
MTI