Egymillió forintos bírságot kell fizetnie a diszkrimináló iskolának

Egymillió forintos bírságot kell fizetnie a kerepesi általános iskolának hátrányos megkülönböztetés és a közoktatási törvény megsértése miatt - határozott az Oktatási Hivatal (OH). A másodfokon jogerős ítéletnek megfelelően harminc napon belül fizetnie kell az intézménynek, egy újabb vizsgálat során pedig azt ellenőrzik majd: megszűntették-e a szabálytalanságokat. Több szülő szerint a jogsértések folytatódnak - írja a Népszabadság.

  • Edupress
Négy évvel ezelőtt a kisebbségi ombudsman indított vizsgálatot a kerepesi Széchenyi István Általános Iskolával ellen, majd a romákat érintő diszkrimináció tényét állapította meg. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány 2007-ben figyelt fel a cigány diákokat hátrányos megkülönböztetésére, amikor az egyik szülő tüntetést szervezett az iskola ellen.

Néhány roma tanuló számára ugyanis előírták, hogy hetente csak két alkalommal járjon iskolába.Több ponton elmarasztalta azonban az iskolát az OH: vizsgálatuk szerint az egyenlő bánásmód mellett a közoktatási törvényt is megsértette az iskola. Példa nélküli összeget, egymillió forintos bírságot szabott ki a hivatal, illetve az igazgató ellen szabálysértési eljárást indított felelőssége miatt. Az intézmény és annak vezetője ugyan fellebbezett, a másodfokú bíróság helyt adott a vádaknak.

Az iskolának harminc napon belül kell fizetnie. Egy újabb vizsgálat során azt ellenőrzik majd: megszűntették-e a szabálytalanságokat.Az alapítvány a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: a szülők továbbra is az elkülönítésre hívják fel a figyelmüket, most már azonban leleményesebb eszközökkel teszik ezt az iskola. A jogtalanul elkülönített diákok nevében kártérítési pert készül indítani az alapítvány.

edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.