Galaxis útikalauz stopposoknak, Harry Potter, A Da Vinci kód. Néhány azok közül a könyvek közül, melyeket tanulók javasolnak kötelező olvasmánynak. Sok pedagógus, ma már abban sem biztos, hogy a kötelezőket feltétlenül olvasva kell megismerniük a nebulóknak. Mennyire időszerűek a mai kötelező olvasmányok, és lehet-e változtatni a listákon?
Eduline
A Nemzeti Alaptanterv nem határozza meg a tanároknak azt, hogy mely kötelező olvasmányokat választhatják, a döntésben a tanárok teljes szabadságot kapnak. Sokak szerint hasznos lenne egy központilag kialakított bővebb olvasmánylista, amiből aztán a tanárok választhatnának. Sok pedagógus ragaszkodik az évtizedek óta bevált olvasmányokhoz, pedig ráférne a kötelezők listájára néhány frissítés.
Klasszikus mumusok
„Soha nem szoktam elolvasni a kötelezőket, anno egyedül a Kincskereső Kisködmönt olvastam el, az még tetszett. Az Egri csillagokat körülbelül a feléig olvastam el, ott meguntam és inkább maradtam az olvasónaplónál. A „kőszívűt” még el se kezdtem, szerintem azt nem is fogom elolvasni, marad a cd-re kiírt tartalom. Szinte minden kötelező olvasásakor szenvedek”- mondja Balázs, aki most hetedik osztályos.
Sok tanár szerint a klasszikusokat fontos megismertetni a diákokkal, hiszen azok a kultúránk részei. Bármennyire népszerűek is a Harry Potter típusú könyvek, nincs helyük a tanórákon, mivel alacsonyabb irodalmi színvonalat képviselnek. „Ezek a művek örökérvényűek, Harry Pottert pedig így is úgy is elolvassák a gyerekek” – fogalmazott egy magyartanár. Holott ma már elképzelhető, hogy Jókai végtelen leírásai, Nyilas Misi és Nemecsek Ernő figurái helyett ma már pergőbb írásokat és "nyertes" karakterekről szeretnének a diákok olvasni.
Más pedagógusok szerint fontosabb lenne, ha frissülne a kötelező olvasmányok listája, hiszen azok évtizedek óta nem változtak jelentősen. Sőt vannak pedagógiai szakemberek, akik továbbmennek és abban sem biztosak, hogy ezekkel a klasszikus művekkel a diákoknak feltétlenül olvasva kell találkozniuk. A paletta széles: a filmtől az internetig számos mód van arra, hogy a diákok megismerhessék az alapműveket.
„Az a legjobb, ha a diák elolvassa a feladott művet, de még mindig jobb, ha olvasónaplókat vesznek kézbe, mintha semmit sem. Az olvasás megszerettetésére is jó megoldás lehet a klasszikusok átdolgozása” - mondja Szegedi Zsuzsa magyartanár.
„Kilencedikben, szenvedtem a Szigeti veszedelemmel vagy az Odüsszeiával, egyedül a Rómeó és Júlián mosolyogtam néha, de az idei kötelezőket szerettem olvasni. Örkény: Tóték vagy A Mester és Margarita kifejezetten szórakoztató olvasmányok. Most felsőbb éves koromra már nem ódzkodom annyira a kötelezőktől”– mondja Péter a budapesti Ady Endre Gimnázium végzős tanulója.
Többszörös átdolgozás
Diákok, tanárok szerint egyaránt a hangsúly az olvasás megszerettetésén van. Általános Iskolában, olyan könnyebb műveket kellene a diákok kezébe adni melyekkel élmény lesz számukra az olvasás. Szerintük nem kell félni attól, hogy kicsit populárisabb, érdekesebb művet adjunk a gyerekek kezébe.
A legtöbb iskolában azonban még mindig kronologikus sorrendben tanítják a szerzőket és a műveket, ami nem feltétlenül szerencsés. „A sorrenden mindenképpen változtatni kellene. Az alsóbb osztályokban sok diák nem tudja befogadni Jókait, a Szigeti veszedelemnek nagyon nehéz a nyelvezete és a Bánk bánt is sok esetben nehéz értelmezni. Ezeket a műveket bőven elég lenne felsőbb osztályokban tanítani” – fogalmaz Szegedi Zsuzsa, aki azt is elmondta: a kötelezők kiválasztásában szabad kezet kapnak a tanárok, egyedül a tankönyv köti a kezüket. Az ajánlott irodalmat pedig már abszolút a tanár választja ki.
Sok pedagógiai szakember is amellett érvel, hogy bizonyos könyveket, - például Kosztolányi egyes műveit vagy Mikszáthot - lehetne alsóbb osztályokban tanítani, míg másokat csupán később, amikor a diákok már megszerették az olvasást és jobban is tudnak értelmezni.
Tőlünk nyugatabbra úgy tartják, hogy egyszerű nyelven kell írni, hogy azok a gyerekek is megszeressék az olvasást, akik addig unalmasnak találták.
Spanyolországban vagy Angliában a klasszikus műveket többször is átírják, hogy befogadhatóbb legyen a különböző korosztályok számára. A Don Quijotének létezik hét, kilenc, és tizenegy éveseknek szóló változata is. Angliában számos Shakespeare-átdolgozás születik azért, hogy a művek minél többekhez eljuthassanak. Svédországban, pedig az ötödikes kötelező olvasmányok között helyet kap egy kalandregény is, amiben időutazók fedezik fel a többi európai ország történelmét.
Egy verzió a kötelező olvasmányok listájára
9. osztályban: részletek a Bibliából, az Iliászból és az Odüsszeiából, Dante Isteni színjátékából, Zrínyi Miklós Szigeti veszedelméből. Szophoklész: Antigoné, Shakespeare: Rómeó és Júlia
10. osztályban: Moliére: Tartuffe, Voltaire: Candide, Goethe: Faust, Victor Hugo: A nyomorultak, Alexandr Puskin: Jevgenyij Anyegin, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Petőfi Sándor: Az apostol, Arany János: Toldi estéje és Jókai Mór: Az arany ember.
Ajánlott olvasmányok: Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Jonathan Swift: Gulliver utazásai, E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép
11. osztályban: Madách Imre: Az ember tragédiája, Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma, Balzac: Goriot apó, Gogol: A köpönyeg, Csehov: A csinovnyik halála, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, Kosztolányi Dezső: Édes Anna.
Ajánlott olvasmányok: Stendhal: Vörös és fekete, Flaubert: Bovaryné, Tolsztoj: Ivan Iljics halála, Csehov: Sirály
12. osztályban: Thomas Mann: Mario és a varázsló, Franz Kafka: Az átváltozás, Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei, Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek, Örkény István: Tóték, Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita, Ottlik Géza: Iskola a határon
Ajánlott olvasmányok: Franz Kafka: A per, Samuel Beckett: Godot-ra várva, Kertész Imre: Sorstalanság
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
