Egyre jobbak az ázsiai egyetemek a Times felsőoktatási rangsorában

Továbbra is a Harvard a legjobb egyetem a Times Higher Education (THE) című brit felsőoktatási szakfolyóirat szerint. Az október 8-án publikált rangsorban az első 16 intézmény között az Egyesült Államok és Nagy-Britannia felsőoktatási intézményei szerepelnek ugyan, az USA dominanciája azonban már nem olyan erős, mint néhány évvel ezelőtt, Ázsia intézményei előrébb léptek a rangsorban - áll a THE oldalán.

  • Edupress

A rangsor a legjobb 200 intézmény helyezéséről számol be. Habár az Egyesült Államok 54 felsőoktatási intézménye szerepel a rangsorban, és így az USA szerepelteti legtöbb intézményét, öt helyet veszített az első száz közül.

A hatodik alkalommal elkészített rangsorban azonban javult Japán, Hong Kong, Dél-Korea és Malajzia intézményeinek helyzete. A tavalyi eredményekhez hasonlóan a legjobbnak a Harvard bizonyult, a brit Cambridge Egyetem lett a második, a Yale pedig a harmadik. Az első 16 között további két, Nagy-Britanniában található intézmény áll megosztva az ötödik helyen: a londoni Imperial College, illetve az Oxford.

Az első 20 közé került még az Ausztrál Nemzeti Egyetem (17.) és a kanadai McGill Egyetem (18.).A brit intézmények mellett az európai egyetemek közül a legjobban a zürichi ETH szerepelt (20.), majd a földrészt képviselve őt követi a párizsi Ecole Normale Supérieure intézménye (28.). Hat intézménnyel képviselteti magát Japán az első száz között a tavalyi néggyel szemben, melyek között a Tokiói Egyetem a 22. helyen áll. Kína továbbra is két intézménnyel szerepel az első száz között, a Tsinghua Egyetem idén 56. helyről a 49.-re lépett.

edupress

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.