Két új informatikai specializáció a Debreceni Egyetemen
A Debreceni Egyetem és az IT Services Hungary Kft. közös együttműködése eredményeként szeptembertől két olyan informatikai specializáció indul, mely magas színvonalú, naprakész ismereteket nyújt, és ezáltal végzés után növeli a hallgatók elhelyezkedési esélyeit.
Eduline
A Debreceni Egyetem a T-Systems leányvállalata, az IT Services Hungary-val (ITSH) kötött együttműködésének keretében 2009 szeptemberétől két új specializációt indít informatika szakon.
A külföldön már jól bevált, de Magyarországon úttörőnek számító kezdeményezés megteremti azokat a feltételeket, melyek összehangolják a kutatást, az oktatást, a diákok szakmai felkészítését és a piacképes tudást. Az egyetem biztosítja a hatékony oktatáshoz szükséges technikai, infrastrukturális, valamint szellemi hátteret, míg az ITSH szakmai támogatást nyújt a tantervek kidolgozásához, és saját szakembergárdájára támaszkodva rendszeresen előadásokat tart az órákon. A közösen kidolgozott tanterv mellett az egyetem meghívására a vállalat részt vesz a vizsgakövetelmények kialakításában is.
A Debreceni Egyetem bármely hallgatója két négyszemeszteres specializáció elvégezése között választhat egyetemi tanulmányai során. A hálózatok és operációs rendszerek témakörben meghirdetett specializációk alkalmazható gyakorlati tudást biztosítanak, valamint lehetővé teszik az angol és a német informatikai szaknyelv elsajátítását.
A hivatalos szerződés aláírása nyomán Ilosvai Péter, az IT Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a vállalat célja az IKT – azaz az információs- és kommunikációtechnológiai - ismeretek bővítése a hallgatók körében.
A Debreceni Egyetem számára nagyon fontos, hogy piacképes tudással engedje ki a falai közül a hallgatókat. A tudományos és kutatómunka megismertetése mellett szeretné, ha a végzett diákok minél jobb elhelyezkedési potenciállal rendelkeznének.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.