Ha a hallgató meggondolja magát, s másik képzésben szeretne részt venni, két módot választhat: vagy újra felvételizik, vagy átjelentkezik másik iskolába, illetve másik szakra. A HVG Diploma 2009 különszáma gyakorlati tanácsa képzésváltóknak.
Mivel átjelentkezéskor a hallgatónak nem kell ismételten végigcsinálnia a felvételi procedúrát, ez látszik az egyszerűbb változatnak. Ám érdemes figyelembe venni, hogy az államilag támogatható képzési idő – ami maximum 12 félév – iskolaváltással nem növelhető.
A felsőoktatási törvény szerint az átjelentkezés szabályairól és menetéről az intézményeknek kell rendelkezniük, ezért a részletfeltételek iskolánként eltérőek - a kérelmet viszont többnyire a dékáni hivatalba vagy a tanulmányi osztályra kell beadni. A szabályzatok rendszerint azt is előírják, hogy az iskola milyen legrosszabb érdemjeggyel, esetleg mennyi lezárt félévet követően vesz át hallgatókat, mi több, azt is meghatározzák, hogy mennyi az a félévenkénti teljesített kredit, amely alapján egyáltalán szóba jöhet az átvétel.
Az ELTE jogi kara például magas követelményeket támaszt: az átjelentkezéshez legalább 4,51-os átlag és félévenként 27 megszerzett kreditpont szükséges, az ELTE más karain viszont elegendő a 4-es átlag és 15 kreditpont is.
A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara azt is előírja, hogy csak az a diák vehető át, aki a felvételin legalább annyi pontot szerzett, amennyi eléri a Corvinus-szakra felvettek átlagpontszámának a 90 százalékát.
A tanintézetek gyakran feltételül szabják azt is, hogy az átjelentkezőnek mennyit kell náluk teljesítenie. Az átvételre vonatkozó döntést általában az intézmények kreditátviteli bizottsága készíti elő, amely akár különbözeti vizsgákat is előírhat egy-egy jelentkezőnek. Mindenesetre döntést többnyire a dékán, vagy a kreditátviteli bizottság hoz.
A témába részletesebb betekintést nyerhetünk a HVG által kiadott Diploma 2009 Különszámból
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
