Ha a hallgató meggondolja magát, s másik képzésben szeretne részt venni, két módot választhat: vagy újra felvételizik, vagy átjelentkezik másik iskolába, illetve másik szakra. A HVG Diploma 2009 különszáma gyakorlati tanácsa képzésváltóknak.
Mivel átjelentkezéskor a hallgatónak nem kell ismételten végigcsinálnia a felvételi procedúrát, ez látszik az egyszerűbb változatnak. Ám érdemes figyelembe venni, hogy az államilag támogatható képzési idő – ami maximum 12 félév – iskolaváltással nem növelhető.
A felsőoktatási törvény szerint az átjelentkezés szabályairól és menetéről az intézményeknek kell rendelkezniük, ezért a részletfeltételek iskolánként eltérőek - a kérelmet viszont többnyire a dékáni hivatalba vagy a tanulmányi osztályra kell beadni. A szabályzatok rendszerint azt is előírják, hogy az iskola milyen legrosszabb érdemjeggyel, esetleg mennyi lezárt félévet követően vesz át hallgatókat, mi több, azt is meghatározzák, hogy mennyi az a félévenkénti teljesített kredit, amely alapján egyáltalán szóba jöhet az átvétel.
Az ELTE jogi kara például magas követelményeket támaszt: az átjelentkezéshez legalább 4,51-os átlag és félévenként 27 megszerzett kreditpont szükséges, az ELTE más karain viszont elegendő a 4-es átlag és 15 kreditpont is.
A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara azt is előírja, hogy csak az a diák vehető át, aki a felvételin legalább annyi pontot szerzett, amennyi eléri a Corvinus-szakra felvettek átlagpontszámának a 90 százalékát.
A tanintézetek gyakran feltételül szabják azt is, hogy az átjelentkezőnek mennyit kell náluk teljesítenie. Az átvételre vonatkozó döntést általában az intézmények kreditátviteli bizottsága készíti elő, amely akár különbözeti vizsgákat is előírhat egy-egy jelentkezőnek. Mindenesetre döntést többnyire a dékán, vagy a kreditátviteli bizottság hoz.
A témába részletesebb betekintést nyerhetünk a HVG által kiadott Diploma 2009 KülönszámbólMegvásárolomJogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
