Mivel átjelentkezéskor a hallgatónak nem kell ismételten végigcsinálnia a felvételi procedúrát, ez látszik az egyszerűbb változatnak. Ám érdemes figyelembe venni, hogy az államilag támogatható képzési idő – ami maximum 12 félév – iskolaváltással nem növelhető.
A felsőoktatási törvény szerint az átjelentkezés szabályairól és menetéről az intézményeknek kell rendelkezniük, ezért a részletfeltételek iskolánként eltérőek - a kérelmet viszont többnyire a dékáni hivatalba vagy a tanulmányi osztályra kell beadni. A szabályzatok rendszerint azt is előírják, hogy az iskola milyen legrosszabb érdemjeggyel, esetleg mennyi lezárt félévet követően vesz át hallgatókat, mi több, azt is meghatározzák, hogy mennyi az a félévenkénti teljesített kredit, amely alapján egyáltalán szóba jöhet az átvétel.
Az ELTE jogi kara például magas követelményeket támaszt: az átjelentkezéshez legalább 4,51-os átlag és félévenként 27 megszerzett kreditpont szükséges, az ELTE más karain viszont elegendő a 4-es átlag és 15 kreditpont is.
A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kara azt is előírja, hogy csak az a diák vehető át, aki a felvételin legalább annyi pontot szerzett, amennyi eléri a Corvinus-szakra felvettek átlagpontszámának a 90 százalékát.
A tanintézetek gyakran feltételül szabják azt is, hogy az átjelentkezőnek mennyit kell náluk teljesítenie. Az átvételre vonatkozó döntést általában az intézmények kreditátviteli bizottsága készíti elő, amely akár különbözeti vizsgákat is előírhat egy-egy jelentkezőnek. Mindenesetre döntést többnyire a dékán, vagy a kreditátviteli bizottság hoz.
A témába részletesebb betekintést nyerhetünk a HVG által kiadott Diploma 2009 Különszámból
Megvásárolom
