Kicsit jobb teljesítmény kellene a felsőoktatási tanulmányok elkezdéséhez

200 pontra emelnék a felsőoktatási felvételi minimum pontszámát a rektorok, az idei felvételi során először vizsgázott 160 pont ugyanis az intézményvezetőket tömörítő szervezet szerint túl alacsony. A javaslatról november 18-án szavaznak.

  • Edupress
Edupress
A 2008-as felvételi során lépett először életbe az új, 480 pontos számítási rendszer, amelyben az alsó határt 160 pontnál húzták meg. Ez a 2007-es évben érvényben lévő 144 pontos rendszerben 78 pont volt.Az idei felvételit megelőzően, 2008 áprilisában tárgyalt, szintén a rektori konferencia (MRK) által összeállított, a felsőoktatás finanszírozását, a felvételit, a költségtérítést, és a hallgatói juttatásokat érintő reformjavaslatban még az állt, hogy minden 160 pontot elért hallgató kerülhessen be a felsőoktatásba. Ez ellen akkor többek között Magyar Bálint, volt oktatási miniszter, liberális képviselő fejezte ki aggályait, úgy fogalmazott, a felsőoktatás minőségromlásához vezetne, ha a felvételizők minimális ponthatárral széles körben kerülhetnének be a felsőoktatásba.

Az idei felvételi során, ha nem is széles körben, de lehetőség volt bekerülni már középszintű érettségin elért 40 százalékos teljesítménnyel, ráadásul a népszerű szakok is kitárták kapuikat a gyengébb teljesítményű hallgatók előtt. A felvételi eljárás végét követően intézményvezetők, oktatási szakemberek adtak hangot több fórumon félelmüknek, hogy a gyenge közepest produkáló hallgatók rontják a felsőoktatás minőségét. "Sem a hallgatóknak, sem a minőségének nem kedvez, ha egy hármas teljesítményű diák matematika szakon tanul, ugyanis vélhetően nem marad majd a szakmában" - hangzott el a közelmúltban a tehetséggondozásról tartott kerekasztal-beszélgetésen.

A rektorok most úgy döntöttek 200 pontra emelnék a minimum ponthatárt, ami a maximális pontszám 42 százaléka körüli teljesítményt jelent. Ez már közelítene a 2007-ben még érvényben lévő 144 és 78 pont relációjához, akkor az alsó határt az elérhető pontszám több, mint 50 százalékában határozták meg.A 200 pontos minimum esetében két 50 százalékos középszintű érettségivel, minden plusz pontra jogosító eredmény nélkül már lenne esély a felsőfokú tanulmányokra. Ez még mindig hármas, de valamivel biztosabb hármas tudást igényelne.

Az ülést követően Rudas Imre, a konferencia elnöke úgy nyilatkozott: szeretnék, ha már a tavaszi felvételi eljárás során az új elv érvényesülne.

Amennyiben november 18-án az MRK elfogadja a javaslatot, azt az oktatási tárca elé küldik. A döntés bevezetéséhez kormányrendelet módosításra lenne szükség.

A rektorok számításai szerint a ponthatárok emelkedése következtében az államilag finanszírozott képzésben mintegy 750-nel lenne kevesebb hallgató, míg a költségtérítéses képzésben 1500-zal kevesebben vennének részt. Az intézményvezetők szerint ez a változás megérné a minőség megőrzése érdekében.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Így alakul át az alsó tagozatos oktatás: konkrét teendőlistát kaptak az iskolák

35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.

Mi lesz az érettségizőkkel, ha sztrájkolnak a tanárok? – a köznevelési törvényről vitáztak a parlamentben

A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.

Ádám Zoltán reagált az őt kirúgó rektorhelyettes lemondására: „Nem volt nála gyűlöltebb és rettegettebb ember a Corvinuson”

Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

Mi a baj a 8 osztályos általános iskolával, és mi jöhet helyette?

A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.