Kicsit jobb teljesítmény kellene a felsőoktatási tanulmányok elkezdéséhez

200 pontra emelnék a felsőoktatási felvételi minimum pontszámát a rektorok, az idei felvételi során először vizsgázott 160 pont ugyanis az intézményvezetőket tömörítő szervezet szerint túl alacsony. A javaslatról november 18-án szavaznak.

  • Edupress
Edupress

A 2008-as felvételi során lépett először életbe az új, 480 pontos számítási rendszer, amelyben az alsó határt 160 pontnál húzták meg. Ez a 2007-es évben érvényben lévő 144 pontos rendszerben 78 pont volt.Az idei felvételit megelőzően, 2008 áprilisában tárgyalt, szintén a rektori konferencia (MRK) által összeállított, a felsőoktatás finanszírozását, a felvételit, a költségtérítést, és a hallgatói juttatásokat érintő reformjavaslatban még az állt, hogy minden 160 pontot elért hallgató kerülhessen be a felsőoktatásba. Ez ellen akkor többek között Magyar Bálint, volt oktatási miniszter, liberális képviselő fejezte ki aggályait, úgy fogalmazott, a felsőoktatás minőségromlásához vezetne, ha a felvételizők minimális ponthatárral széles körben kerülhetnének be a felsőoktatásba.

Az idei felvételi során, ha nem is széles körben, de lehetőség volt bekerülni már középszintű érettségin elért 40 százalékos teljesítménnyel, ráadásul a népszerű szakok is kitárták kapuikat a gyengébb teljesítményű hallgatók előtt. A felvételi eljárás végét követően intézményvezetők, oktatási szakemberek adtak hangot több fórumon félelmüknek, hogy a gyenge közepest produkáló hallgatók rontják a felsőoktatás minőségét. "Sem a hallgatóknak, sem a minőségének nem kedvez, ha egy hármas teljesítményű diák matematika szakon tanul, ugyanis vélhetően nem marad majd a szakmában" - hangzott el a közelmúltban a tehetséggondozásról tartott kerekasztal-beszélgetésen.

A rektorok most úgy döntöttek 200 pontra emelnék a minimum ponthatárt, ami a maximális pontszám 42 százaléka körüli teljesítményt jelent. Ez már közelítene a 2007-ben még érvényben lévő 144 és 78 pont relációjához, akkor az alsó határt az elérhető pontszám több, mint 50 százalékában határozták meg.A 200 pontos minimum esetében két 50 százalékos középszintű érettségivel, minden plusz pontra jogosító eredmény nélkül már lenne esély a felsőfokú tanulmányokra. Ez még mindig hármas, de valamivel biztosabb hármas tudást igényelne.

Az ülést követően Rudas Imre, a konferencia elnöke úgy nyilatkozott: szeretnék, ha már a tavaszi felvételi eljárás során az új elv érvényesülne.

Amennyiben november 18-án az MRK elfogadja a javaslatot, azt az oktatási tárca elé küldik. A döntés bevezetéséhez kormányrendelet módosításra lenne szükség.

A rektorok számításai szerint a ponthatárok emelkedése következtében az államilag finanszírozott képzésben mintegy 750-nel lenne kevesebb hallgató, míg a költségtérítéses képzésben 1500-zal kevesebben vennének részt. Az intézményvezetők szerint ez a változás megérné a minőség megőrzése érdekében.

(

www.edupress.hu

)

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.