Kicsit jobb teljesítmény kellene a felsőoktatási tanulmányok elkezdéséhez

200 pontra emelnék a felsőoktatási felvételi minimum pontszámát a rektorok, az idei felvételi során először vizsgázott 160 pont ugyanis az intézményvezetőket tömörítő szervezet szerint túl alacsony. A javaslatról november 18-án szavaznak.

  • Edupress
Edupress
A 2008-as felvételi során lépett először életbe az új, 480 pontos számítási rendszer, amelyben az alsó határt 160 pontnál húzták meg. Ez a 2007-es évben érvényben lévő 144 pontos rendszerben 78 pont volt.Az idei felvételit megelőzően, 2008 áprilisában tárgyalt, szintén a rektori konferencia (MRK) által összeállított, a felsőoktatás finanszírozását, a felvételit, a költségtérítést, és a hallgatói juttatásokat érintő reformjavaslatban még az állt, hogy minden 160 pontot elért hallgató kerülhessen be a felsőoktatásba. Ez ellen akkor többek között Magyar Bálint, volt oktatási miniszter, liberális képviselő fejezte ki aggályait, úgy fogalmazott, a felsőoktatás minőségromlásához vezetne, ha a felvételizők minimális ponthatárral széles körben kerülhetnének be a felsőoktatásba.

Az idei felvételi során, ha nem is széles körben, de lehetőség volt bekerülni már középszintű érettségin elért 40 százalékos teljesítménnyel, ráadásul a népszerű szakok is kitárták kapuikat a gyengébb teljesítményű hallgatók előtt. A felvételi eljárás végét követően intézményvezetők, oktatási szakemberek adtak hangot több fórumon félelmüknek, hogy a gyenge közepest produkáló hallgatók rontják a felsőoktatás minőségét. "Sem a hallgatóknak, sem a minőségének nem kedvez, ha egy hármas teljesítményű diák matematika szakon tanul, ugyanis vélhetően nem marad majd a szakmában" - hangzott el a közelmúltban a tehetséggondozásról tartott kerekasztal-beszélgetésen.

A rektorok most úgy döntöttek 200 pontra emelnék a minimum ponthatárt, ami a maximális pontszám 42 százaléka körüli teljesítményt jelent. Ez már közelítene a 2007-ben még érvényben lévő 144 és 78 pont relációjához, akkor az alsó határt az elérhető pontszám több, mint 50 százalékában határozták meg.A 200 pontos minimum esetében két 50 százalékos középszintű érettségivel, minden plusz pontra jogosító eredmény nélkül már lenne esély a felsőfokú tanulmányokra. Ez még mindig hármas, de valamivel biztosabb hármas tudást igényelne.

Az ülést követően Rudas Imre, a konferencia elnöke úgy nyilatkozott: szeretnék, ha már a tavaszi felvételi eljárás során az új elv érvényesülne.

Amennyiben november 18-án az MRK elfogadja a javaslatot, azt az oktatási tárca elé küldik. A döntés bevezetéséhez kormányrendelet módosításra lenne szükség.

A rektorok számításai szerint a ponthatárok emelkedése következtében az államilag finanszírozott képzésben mintegy 750-nel lenne kevesebb hallgató, míg a költségtérítéses képzésben 1500-zal kevesebben vennének részt. Az intézményvezetők szerint ez a változás megérné a minőség megőrzése érdekében.

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Felvételi 2026: mutatjuk, hol emelkedhetnek és hol csökkenhetnek a ponthatárok az orvosi szakokon

Már csak néhány hét van hátra a ponthatárok kihirdetéséig, de a jelentkezési adatok alapján már most sejthető, melyik orvosi egyetemre lesz a legnehezebb bekerülni. Megnéztük, hogyan változott a jelentkezők száma a négy orvosképző intézményben, mit árulnak el az idei érettségikről érkező első visszajelzések, és ezek alapján megbecsültük, hol emelkedhetnek, hol maradhatnak változatlanok, illetve hol csökkenhetnek a 2026-os általános orvosi ponthatárok.

A NOKS-dolgozók bérrendezését és az elmaradt jutalmak kifizetését kéri a kormánytól a PDSZ és a PSZ

A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Ezeken a balatoni szabadstrandokon lehet ingyen csobbanni

A balatoni strandbelépők ára idén is emelkedett, de továbbra sem kell mindenhol fizetni a fürdőzésért. A Balaton körül 2026-ban is több mint 40 ingyenesen látogatható szabadstrand várja a nyaralókat, főként a déli parton.

Helyettes államtitkár lett a TASZ korábbi szakmai vezetője

Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.