"Szokás Latort az Újholdasok sorába, Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes, Rába György közelébe helyezni. Valóban ott is van a helye, holott nem közölt verset az Újholdban. Ám meg kellene gondolni, hogy líratörténetileg nem pontosabb-e helyét a modernség paradigmái utáninak látni, hiszen, ha látványosan távol is tartja magát a posztmoderntől – szigorúsága, kötöttségei, a hagyományokhoz való ragaszkodása, kifejezett moralitása élesen leválasztja róla –, mégis, éppen lírájának nyitottsága folytán helye a már nem és a még nem köztes terében jelölhető ki. Ahol még erősen él a hagyományba átfordult modernség eszméje, de már hallatszik az új lírai beszédmódnak a hangja is." – írta értékelésében a Rotary Irodalmi Díj egyik fölkért zsűritagja.
Az 1927-ben a kárpátaljai Tiszasásváron (akkor Csehszlovákia, később Szovjetunió, ma Ukrajna) született Lator László egyik meghatározó élménye a Magyarországra való menekülés a háború utolsó napjaiban. A tizenhét éves breszt-litovszki hadifogoly – amint erről a Határon, majd a Szabad vers című, sodró erejű nagy versében beszámol –, amikor a magyar határ közelében benyitott egy házba "… hogy milyen ország ez kérdeztem a ráncos / anyókát magyarország ez fiam magyarország s / hogy már tudtam hogy hazaértem otthonról / hazaértem leborultam nagykorú voltam már de / húszon alul még így valamelyest menthető hogy / megcsókoltam a földet…" És ugyanez a kitörölhetetlen emlék jelenik meg a Határon című kötött versben is: "megáll és így áll mindhalálig / s leborul a hazai földre."
Lator éppen úgy nem tud soha megszabadulni ettől a kamaszkori emlékétől, ahogy Pilinszky sem a KZ-lágerek falától. Neki ugyanazt jelenti a Breszt-Litovszk, Lunyinec, Sztrij, Lvov, Verecke útvonal, amit Pilinszkynek Harbach, Ravensbrück, Frankfurt. Ne csodálkozzunk hát, hogy szinte egész életművük egy-egy végtelenített "Apokrif"! Az emberi szenvedés, kiszolgáltatottság és remény felmutatása a humánum nevében. Hogy végül mégis csak hazatalálunk.Mert ez az egyetlen lehetőség. Ezt a küzdelmes lehetőséget példázza a Fa a sziklafalon és A hallgató Berzsenyi című verse is. Az előbbiben, hogy "Micsoda jel a bibliai szikla / vörhenyes sivatagába hasítva, / zsugori biztatásul belevetve / az özönvíz utáni döbbenetbe! / Kiált minden gyötrött gyökere-ága, / mondhatatlan szépsége-árvasága!" Berzsenyi példájából pedig a "…megkeserült dac, mégis-újrakezdem, / …a tündérváltozatok műhelyében."Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
