Külföldi továbbtanulás: meglepő, de nem a tandíj jelenti a legnagyobb kiadást

Az ösztöndíjak havi 150-200 ezer forintos hozzájárulással könnyítik meg a brit, német vagy más ország egyetemeit választó diákok életét, de a külföldi tanulás még így is a magyar átlagfizetés összegét emészti fel a tandíjon felül.

  • Eduline
Shutterstock

Országonként és intézményenként változó, hogy mennyibe kerülnek a külföldi képzések. Uniós polgárként több országban is ingyen tanulhatnak a diákok: térítésmentesen, vagy néhányezer forintos szolgáltatási díj fejében járhatnak például osztrák, dán, svéd vagy finn egyetemekre. A holland, spanyol, olasz és francia intézményekben viszont százezertől akár 700 000 forintig is terjedhet a tandíj. Az Egyesült Királyságban ennél is többe kerülhet egy szemeszter, még a nem elitegyetemnek számító képzéshelyeken is elérheti a 3 millió forintot az ára. 

Bár a legtöbben hajlamosak a tandíj nagysága fényében válogatni a lehetséges desztinációk között, a legfontosabb kérdés, mennyit visznek el a megélhetési költségek. Ez a tétel ugyanis akár százezres nagyságrendet jelenthet havonta, a skandináv országokban élni például kifejezett drága, még diákként is. A tanulmányi mobilitást támogató ösztöndíjak havi 150-200 ezer forintos hozzájárulással könnyítik az anyagi terheket, de a külföldi tanulás még így is a magyar átlagfizetés összegét emészti fel a tandíjon felül - olvasható a Sberbank közleményében.

Az egyik megoldás a diákmunka, amellyel részben előteremthetők a szükséges anyagiak, de néhány egyetem korlátozza a munkavállalás feltételeit, lehetőségét az ösztöndíjprogram ideje alatt. Ráadásul az elinduláshoz fontos, hogy rendelkezésre álljon az első féléves tandíjra, az utazásra és legalább 2 hónap megélhetésre elegendő összeg. Így a szükséges kezdőtőke önmagában meghaladhatja az egymillió forintot.

Van olyan gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készül

A végzősök több mint harmada külföldi egyetemen tanulna tovább - ezzel szembesültek a tanárok több vezető budapesti és vidéki gimnáziumban, a legtehetségesebb diákok közül sokan már a világ legjobb felsőoktatási intézményeiben, például Oxfordban vagy Cambridge-ben kezdik a következő tanévet.

 

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.