Azonnal jól fizető állást találnak azok, akik ilyen képzést végeznek el

A kiberbűnözés terjedésével egyre növekszik az igény a jól képzett információbiztonsági szakemberekre. Három éven belül várhatóan 3,5 millió betöltetlen állás lesz a szektorban világszerte, az európai cégek háromnegyede szerint nem megfelelő a kiberbiztonsági csapata.

  • Eduline
Reviczky Zsolt

Az Egyesült Államokban 2017-ben több mint 760 ezren dolgoztak információbiztonsági szakértőként, miközben a betöltetlen állások száma elérte a 350 ezret.

A Cybersecurity Ventures információbiztonsági kutató és elemző cég becslése alapján 2021-re 3,5 millió betöltetlen információbiztonsági állás lesz világszerte. A világ egyik legnagyobb kiberbiztonsági vezetőket tömörítő szervezete, az (ISC) jelentése szerint Európában 2022-re 350 ezer új szakemberre lesz szükség az információbiztonság területén. Az európai cégek kétharmada úgy gondolja, nem megfelelő a kiberbiztonsággal foglalkozó csapata, és közel 40 százalékuk egy éven belül legalább 15 százalékkal bővítené a szakemberek számát.

Magyarországon is egyre nehezebb megfelelően képzett szakembereket találni. Az egyik állásportálon idén januártól júliusig 234 álláshirdetést adtak fel információbiztonsági szakembereknek, 14 százalékkal többet, mint az egy évvel korábbi, és 18 százalékkal többet, mint a két évvel korábbi azonos időszakban. A legnépszerűbb pozíciók között szerepel az információbiztonsági szakértő, az információbiztonsági kockázatmenedzser, az adatvédelmi specialista és a biztonsági szabályozásoknak való megfelelést megfelelést vizsgáló security compliance elemző.

„Az információbiztonsági szakértők iránt hatalmas és egyre növekvő igény mutatkozik Magyarországon és világszerte” – hangsúlyozta Horváth Zsolt, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) információbiztonsági képzésének vezetője. „Az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR), valamint az állami és önkormányzati szervek információs rendszerinek védelméről szóló törvény életbe lépése tovább fokozzák a szervezetek igényét az információbiztonság kiépítésére. Ezen törvények maradéktalan betartását is nagyban hátráltatja, hogy nincs a területen megfelelő számú szakember” – tette hozzá a szakértő.

350-460 ezer forint fizetést kapnak pályakezdőként azok, akik ilyen képzéseket végeznek

Egyre népszerűbbek a néhány hónapos, intenzív és gyakorlatorientált, szoftverfejlesztő szakmát adó tanfolyamok, a coding bootcampek. Ezek egy része nemcsak a programozó képzést, de végzett hallgatói elhelyezkedését is biztosítja hazai és külföldi informatikai cégeknél. Ráadásul garantált, akár minimum bruttó 350 ezer forintos kezdő fizetésért, ami megegyezik az egyetemet végzett, friss diplomás szoftverfejlesztők munkabérével.

Hozzászólások

Visszahívta kiadványát a BME, amelyben az egyik Hamász-vezető fiáról emlékeznek meg

A férfi 2023-ban kezdte meg tanulmányait a BME-n, az egyetem tájékoztatása szerint azonban tanulmányai jelentős részében szüneteltette a hallgatói jogviszonyát beutazási nehézségek miatt. A Stipendium Hungaricum állami ösztöndíjprogram keretében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tanult mérnökinformatikát az a palesztin hallgató, aki később a Hamász katonai szárnyában harcolt.

Új munkahely, kevesebb fizetés: sürgős törvénymódosítást és garantált béreket követel a PDSZ

Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.

@eduline.hu

👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas

♬ eredeti hang - eduline.hu

Megválasztották a HÖOK új elnökét

Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.