Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A kiberbűnözés terjedésével egyre növekszik az igény a jól képzett információbiztonsági szakemberekre. Három éven belül várhatóan 3,5 millió betöltetlen állás lesz a szektorban világszerte, az európai cégek háromnegyede szerint nem megfelelő a kiberbiztonsági csapata.

Az Egyesült Államokban 2017-ben több mint 760 ezren dolgoztak információbiztonsági szakértőként, miközben a betöltetlen állások száma elérte a 350 ezret.
A Cybersecurity Ventures információbiztonsági kutató és elemző cég becslése alapján 2021-re 3,5 millió betöltetlen információbiztonsági állás lesz világszerte. A világ egyik legnagyobb kiberbiztonsági vezetőket tömörítő szervezete, az (ISC) jelentése szerint Európában 2022-re 350 ezer új szakemberre lesz szükség az információbiztonság területén. Az európai cégek kétharmada úgy gondolja, nem megfelelő a kiberbiztonsággal foglalkozó csapata, és közel 40 százalékuk egy éven belül legalább 15 százalékkal bővítené a szakemberek számát.
Magyarországon is egyre nehezebb megfelelően képzett szakembereket találni. Az egyik állásportálon idén januártól júliusig 234 álláshirdetést adtak fel információbiztonsági szakembereknek, 14 százalékkal többet, mint az egy évvel korábbi, és 18 százalékkal többet, mint a két évvel korábbi azonos időszakban. A legnépszerűbb pozíciók között szerepel az információbiztonsági szakértő, az információbiztonsági kockázatmenedzser, az adatvédelmi specialista és a biztonsági szabályozásoknak való megfelelést megfelelést vizsgáló security compliance elemző.
„Az információbiztonsági szakértők iránt hatalmas és egyre növekvő igény mutatkozik Magyarországon és világszerte” – hangsúlyozta Horváth Zsolt, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) információbiztonsági képzésének vezetője. „Az európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR), valamint az állami és önkormányzati szervek információs rendszerinek védelméről szóló törvény életbe lépése tovább fokozzák a szervezetek igényét az információbiztonság kiépítésére. Ezen törvények maradéktalan betartását is nagyban hátráltatja, hogy nincs a területen megfelelő számú szakember” – tette hozzá a szakértő.
350-460 ezer forint fizetést kapnak pályakezdőként azok, akik ilyen képzéseket végeznek
Egyre népszerűbbek a néhány hónapos, intenzív és gyakorlatorientált, szoftverfejlesztő szakmát adó tanfolyamok, a coding bootcampek. Ezek egy része nemcsak a programozó képzést, de végzett hallgatói elhelyezkedését is biztosítja hazai és külföldi informatikai cégeknél. Ráadásul garantált, akár minimum bruttó 350 ezer forintos kezdő fizetésért, ami megegyezik az egyetemet végzett, friss diplomás szoftverfejlesztők munkabérével.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.