Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Ismét nagy kihívás előtt állnak a gazdaságtudományi képzések: valahogy pótolniuk kell azokat a fiatalokat, akik külföldön akarnak ugyanilyen képesítést szerezni - írja a HVG.

Angol nyelven is elindítja jövőre elemzőközgazdász-képzését az Eötvös Loránd Tudományegyetem. „Ezzel igyekszünk pótolni az egyre több, külföldre menő fiatalt” – magyarázza a lépést Horváth Áron, az egyetem közgazdaság-tudományi tanszékének vezetője. Reményeik szerint így nemcsak külföldi hallgatókat tudnak majd megnyerni, hanem sikerül néhány fiatalt itthon is tartani - írja a HVG.
Az ELTE-n 10 éve indult az elemző közgazdászok képzése, s azóta folytatnak kampányokat a hallgatóik bázisát jelentő elit középiskolákban. „Hat-hét éve kezdték mondogatni az érettségizők, hogy nem magyar, hanem külföldi egyetemre készülnek” – meséli tapasztalataikról Horváth, hozzátéve: számára az volt a sokkoló élmény, hogy a gyerekek nem általánosságban beszéltek, hanem már konkrét elképzelésük volt, melyik külföldi intézményben folytatják. „Azóta ez már kitaposott út” – fogalmaz.
Nem könnyített a hazai gazdaságtudományi képzések helyzetén az sem, hogy 2012-ben az állam gyakorlatilag kivonult a finanszírozásból. S bár e képzések népszerűsége így is töretlen – legutóbb minden ötödik diák erre a képzésterületre jelentkezett –, állami támogatás híján a hallgatók döntő többsége fizetni kénytelen a tanulmányaiért. „Most még a legjobb tanulók harmada is ösztöndíjas” – érzékelteti a helyzetet Horváth. Az anyagi szempontokat is figyelembe véve egyre több diáknál billent át a mérleg a külföldi tanulmányok irányába. Ez pedig azért sem jó hír, mert a tapasztalatok szerint nagyon nehezen tér haza diplomásként az, aki külföldön kezdte el az alapképzést.
A teljes cikket az e heti HVG-ben olvashatjátok el.
Egyre több diák hagyja itt Magyarországot és tanul inkább külföldön
Többszörösére emelkedett az utóbbi években a külföldön tanuló magyar diákok száma, vagyis a kivándorlás ma már nem csak a magyar munkaerőt, hanem a jövő generációját is érinti - írja a Portfolio. A folyamat pontos méreteiről még a munkaerő elvándorlásánál is nehezebb információhoz jutni, hiszen még kevésbé vannak átfogó statisztikák - írják.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.