Ismét nagy kihívás előtt állnak a gazdaságtudományi képzések: valahogy pótolniuk kell azokat a fiatalokat, akik külföldön akarnak ugyanilyen képesítést szerezni - írja a HVG.
Angol nyelven is elindítja jövőre elemzőközgazdász-képzését az Eötvös Loránd Tudományegyetem. „Ezzel igyekszünk pótolni az egyre több, külföldre menő fiatalt” – magyarázza a lépést Horváth Áron, az egyetem közgazdaság-tudományi tanszékének vezetője. Reményeik szerint így nemcsak külföldi hallgatókat tudnak majd megnyerni, hanem sikerül néhány fiatalt itthon is tartani - írja a HVG.
Az ELTE-n 10 éve indult az elemző közgazdászok képzése, s azóta folytatnak kampányokat a hallgatóik bázisát jelentő elit középiskolákban. „Hat-hét éve kezdték mondogatni az érettségizők, hogy nem magyar, hanem külföldi egyetemre készülnek” – meséli tapasztalataikról Horváth, hozzátéve: számára az volt a sokkoló élmény, hogy a gyerekek nem általánosságban beszéltek, hanem már konkrét elképzelésük volt, melyik külföldi intézményben folytatják. „Azóta ez már kitaposott út” – fogalmaz.
Nem könnyített a hazai gazdaságtudományi képzések helyzetén az sem, hogy 2012-ben az állam gyakorlatilag kivonult a finanszírozásból. S bár e képzések népszerűsége így is töretlen – legutóbb minden ötödik diák erre a képzésterületre jelentkezett –, állami támogatás híján a hallgatók döntő többsége fizetni kénytelen a tanulmányaiért. „Most még a legjobb tanulók harmada is ösztöndíjas” – érzékelteti a helyzetet Horváth. Az anyagi szempontokat is figyelembe véve egyre több diáknál billent át a mérleg a külföldi tanulmányok irányába. Ez pedig azért sem jó hír, mert a tapasztalatok szerint nagyon nehezen tér haza diplomásként az, aki külföldön kezdte el az alapképzést.
A teljes cikket az e heti HVG-ben olvashatjátok el.
Egyre több diák hagyja itt Magyarországot és tanul inkább külföldön
Többszörösére emelkedett az utóbbi években a külföldön tanuló magyar diákok száma, vagyis a kivándorlás ma már nem csak a magyar munkaerőt, hanem a jövő generációját is érinti - írja a Portfolio. A folyamat pontos méreteiről még a munkaerő elvándorlásánál is nehezebb információhoz jutni, hiszen még kevésbé vannak átfogó statisztikák - írják.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
