Ismét nagy kihívás előtt állnak a gazdaságtudományi képzések: valahogy pótolniuk kell azokat a fiatalokat, akik külföldön akarnak ugyanilyen képesítést szerezni - írja a HVG.
Angol nyelven is elindítja jövőre elemzőközgazdász-képzését az Eötvös Loránd Tudományegyetem. „Ezzel igyekszünk pótolni az egyre több, külföldre menő fiatalt” – magyarázza a lépést Horváth Áron, az egyetem közgazdaság-tudományi tanszékének vezetője. Reményeik szerint így nemcsak külföldi hallgatókat tudnak majd megnyerni, hanem sikerül néhány fiatalt itthon is tartani - írja a HVG.
Az ELTE-n 10 éve indult az elemző közgazdászok képzése, s azóta folytatnak kampányokat a hallgatóik bázisát jelentő elit középiskolákban. „Hat-hét éve kezdték mondogatni az érettségizők, hogy nem magyar, hanem külföldi egyetemre készülnek” – meséli tapasztalataikról Horváth, hozzátéve: számára az volt a sokkoló élmény, hogy a gyerekek nem általánosságban beszéltek, hanem már konkrét elképzelésük volt, melyik külföldi intézményben folytatják. „Azóta ez már kitaposott út” – fogalmaz.
Nem könnyített a hazai gazdaságtudományi képzések helyzetén az sem, hogy 2012-ben az állam gyakorlatilag kivonult a finanszírozásból. S bár e képzések népszerűsége így is töretlen – legutóbb minden ötödik diák erre a képzésterületre jelentkezett –, állami támogatás híján a hallgatók döntő többsége fizetni kénytelen a tanulmányaiért. „Most még a legjobb tanulók harmada is ösztöndíjas” – érzékelteti a helyzetet Horváth. Az anyagi szempontokat is figyelembe véve egyre több diáknál billent át a mérleg a külföldi tanulmányok irányába. Ez pedig azért sem jó hír, mert a tapasztalatok szerint nagyon nehezen tér haza diplomásként az, aki külföldön kezdte el az alapképzést.
A teljes cikket az e heti HVG-ben olvashatjátok el.
Egyre több diák hagyja itt Magyarországot és tanul inkább külföldön
Többszörösére emelkedett az utóbbi években a külföldön tanuló magyar diákok száma, vagyis a kivándorlás ma már nem csak a magyar munkaerőt, hanem a jövő generációját is érinti - írja a Portfolio. A folyamat pontos méreteiről még a munkaerő elvándorlásánál is nehezebb információhoz jutni, hiszen még kevésbé vannak átfogó statisztikák - írják.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
