Szomorú adatok: rengeteg diplomás magyar dönt úgy, hogy külföldön folytatja

A diplomás magyaroknak már a 8 százaléka él külföldön – derül ki a Tárki Társadalmi Riport 2018 elvándorlásról szóló elemzéséből. Ez egyedülálló az európai országok közül: a felsőfokú végzettséggel rendelkező elvándorlók aránya itt a legmagasabb.

  • Eduline
MTI / Matusz Károly

A Hárs Ágnes által jegyzett tanulmány alapján a hvg.hu azt írja: 2017-ben az aktív korú lakosság 5,2 százaléka volt elvándorló.

Ezzel Magyarország – Szlovákiához, Lengyelországhoz és Észtországhoz hasonlóan – a mérsékelt kivándorló országok közé tartozik. A csúcstartó Románia, ahol a 20-64 évesek 16,6 százaléka élt tavaly külföldön.

A fő probléma, hogy a képzettebbek hagyják el az országot. Rajtuk kívül még a fiatalok és a vállalkozók távozása szembetűnő, amíg az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők elvándorlási aránya elmarad a többi országétól.

Minden harmadik magyar diák tanulna vagy dolgozna külföldön

Minden harmadik magyar diák tervezi, hogy tanulás, de inkább munka miatt rövidebb-hosszabb időt töltene külföldön. A pár hetes vagy hónapos külföldi tartózkodás pedig majdnem minden ötödik fiatal számára elképzelhető - derül ki a Margón kívül - magyar ifjúságkutatás 2016 egyik tanulmányából. Hogy miért mennének vagy éppen maradnának a magyar fiatalok?

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.