A három leginkább elfogadott globális lista a THE (Times Higher Education) World University Rankings, a QS World University Rankings és az Academic Ranking of World Universities (ARWU), ismertebb nevén a Shanghai Rankings. A league table-öket több szempont alapján állítják össze: ilyen lehet az ott tanító professzorok vagy Nobel-díjasok száma, az oktatók és kutatók által jegyzett tudományos cikkek és könyvek száma, az ott végzettek munkaerőpiaci és jövedelmi helyzete, a külföldi hallgatók és oktatók aránya.

Természetesen a listák élén többnyire ugyanazok az egyetemek állnak - a Massachusetts Instiute of Technology (MIT), a Harvard, Oxford és Cambridge például többnyire a tíz legjobb között tűnik fel -, de olykor jelentős különbségeket is fel lehet fedezni a rangsorok között.

A külföldi, például egyesült királyságbeli továbbtanulást tervezők számára izgalmasabbak lehetnek azok a listák, amelyek egy-egy ország egyetemeit rangsorolják. Ilyen a kifejezetten brit egyetemeket rangsoroló The Complete University Guide, amelyben régió vagy tantárgy szerint is szűrhetsz. Az egyes egyetemekről rengeteg hasznos infót is találsz, és megnézheted, hogyan teljesített az egyetem az elmúlt tíz évben.

Az új rangsor

Persze kérdés, a felsőoktatási rangsorok alapjául szolgáló szempontok mennyire fontosak a külföldi, például brit egyetemi továbbtanulást tervező magyar diákoknak. Vannak-e más kritériumok, amelyek egy 17-19 éves magyar középiskolás számára többet árulnak el arról, mi vár rá kinti tanulmányai első három évében, a Bachelor képzésen?

Például nem mellékes kérdés, hogy a rangsorban vajon megjelenik-e szempontként az oktatás minősége vagy a hallgatók véleménye. Ilyen listák is készülnek, és itt jön a képbe a brit kormány által a napokban kiadott TEF-lista (Teaching Excellence Framework), amely teljesen új szempontokat érvényesít. Nem véletlen, hogy rengeteg szó esett a listáról a cambridge-i UCAS Exhibitionön, ahogy az Euroexam International helyszíni beszámolóiból megtudtuk.

Érdemes a jelentkezéskor tehát ezt a listát is átböngészni, hogy tudd, mire számíthatsz egy adott egyetemen. Ahogy a nevéből is kiderül, a TEF a tanítás hatékonysága alapján rangsorolja az angol, skót és wales-i egyetemeket. Ami még inkább hasznossá teszi ezt a listát, hogy a kifejezetten az alapképzés (Bachelor vagy undergraduate szint) oktatási színvonalára koncentráló értékelési módszer hat szempontot vesz figyelembe:

• négy a hallgatók elégedettségét vizsgálja, külön szempont, hogyan értékelik a tanítás színvonalát a hallgatók

• hányan hagyják el az adott egyetemet, tehát mennyire figyelnek az intézmény oktatói az egyes tanulókra, nehézségeikre, kríziseikre, képesek-e kezelni azokat

• a végzett hallgatóknak milyen esélyeik vannak a munkaerőpiacon (ez más rangsorokban is hangsúlyos kérdés).

Meglepő, hogy néhány nagy presztízzsel és hagyományokkal bíró egyetem (például a University College London vagy a London School of Economics and Political Science) ebben a rendszerben kissé - vagy a vártnál sokkal - rosszabb színben tűnik fel, míg eddig „futottak még” kategóriás egyetemek igen jó értékelést kaptak. Természetes, hogy az utóbbiak  azonnal fel akarják használni rangsorhelyezésüket a jelentkezők számának - és ezzel együtt bevételeik - növeléséhez, míg a „hírességek” inkább megkérdőjelezik az új, korábban nem alkalmazott mérési módszer és a lista hitelességét.

A következő táblázatban megnézhetitek, a THE brit rangsorának első huszonöt helyezettje milyen eredményt ért el három másik listán:

Akárhány egyetemi rangsort is nézel végig, a jelentkezésed megtervezésekor mindenképpen az az érdeked, hogy úgy válassz egyetemet és szakot, hogy minél több, számodra fontos szempontot vegyél figyelembe. Ehhez sok segítséget nyújthatnak olyan szolgáltatások, mint az Euroexam International go2uni programja, melynek keretében rendszeres workshopokon, konzultációkon készítenek fel a brit egyetemi felvételi sajátosságaira, például a personal statement megírására.