Hamarosan indulnak az elsőévesek az első igazi (ráadásul napokig tartó) egyetemi-főiskolai buliba. Néhány dologra pedig garantáltan ráébrednek majd a gólyatáborban.
1. Ráébredtek, hogy igenis képesek vagytok három-négy napig folyamatosan bulizni (és aztán ugyanennyi ideig kipihenni a gólyatábort)
2. Eljön az a perc, amikor nem érzitek kínosnak, ha két kifeszített madzag között rákjárásban kell végigmásznotok vagy egymás nyakában ülve kell koreográfiát bemutatnotok - csak azért, hogy a csapatotok nyerjen egy kör sört
3. Korábban azt gondoltátok, hogy a 460/470/480-as ponthatár miatt csupa okostojással fogtok egy szakra járni. De a gólyatáborban azzal szembesültök: majdnem mindenkivel szívesen jártok majd egy előadásra
4. Arra is ráébredtek, hogy két sör és néhány nevetséges gólyatábori játék tökéletesen összehozza a csapatot.
5. És már most látjátok,
milyen nehéz lesz heteket tölteni anya főztje nélkül.
Gólyatáborkörkép: megvan, hol buliznak a szegedi, pécsi és debreceni elsőévesek
Múlt héten kihirdették a 2018-as felvételi ponthatárokat, közel hetvenezer elsőéves került be az egyetemekre és főiskolákra. Az augusztus - a pótfelvételi mellett - a gólyatáboroké. Utánajártunk, a nagy vidéki tudományegyetemek hol és mikor tartják a gólyatáborokat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
