Kiderült, hogy komoly problémákkal kell szembenézniük a sajátos nevelési igényű diákok szüleinek, amikor iskolát keresnek gyerekeiknek. Három magyar egyetem is felkerült nemzetközi felsőoktatási rangsorokra, furcsa tanévkezdő üzenetet kaptak a pedagógusok - ezek voltak a hét hírei.
Felkerült a Financial Times rangsorára a Corvinus
A kilencedik helyet szerezte meg a - többek között - Budapesti Corvinus Egyetemen futó CEMS Masters of International Management nevű oktatási program a Financial Times legfrissebb felsőoktatási rangsorában.
Az üzleti lap szakértői a menedmentképzéseket értékelték, a rangsorra egyébként nem csak a CEMS, hanem a Corvinus vezetés és szervezés mesterszakja is felkerült, a 2016-os eredményhez hasonlóan ismét a 70. helyen szerepel a listán. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Bajban az SNI-s diákok
Mulasztásokat és jogsértő gyakorlatokat tárt fel az alapvető jogok biztosa a sajátos nevelési igényű tanulók oktatáshoz való hozzáférésében. Székely László az emberi erőforrások miniszteréhez és a Klebelsberg Központ elnökéhez fordult. A teljes cikket itt olvashatjátok el, a Klebelsberg Központ reakcióját pedig itt.
QS-rangsor: bekerült a top 500-ba a BME és az ELTE
Megjelent a QS legújabb rangsora: a diplomások munkaerőpiaci keresettségének eredményei alapján a világ első 500 egyeteme közé került a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Ilyen üzenetet kaptak a tanárok az oktatási államtitkárságtól
„Kérem ezért a kedves kollégákat, hogy mindannyiunk – a diákok, a pedagógustársadalom és az egész ország – érdekében nézzenek bizakodóan a jövőbe” - többek között ezt üzeni a tanároknak a kormány.hu-n néhány napja közzétett tanévkezdő kiadványban az oktatási államtitkárság. Egy Németh László-idézettel nyomatékosítják is a kérést: „a nevelő lénye optimista”. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
