Furcsa üzenetet kaptak a tanárok, három magyar egyetem a rangsorokban: a hét hírei

Kiderült, hogy komoly problémákkal kell szembenézniük a sajátos nevelési igényű diákok szüleinek, amikor iskolát keresnek gyerekeiknek. Három magyar egyetem is felkerült nemzetközi felsőoktatási rangsorokra, furcsa tanévkezdő üzenetet kaptak a pedagógusok - ezek voltak a hét hírei.

  • Eduline

Felkerült a Financial Times rangsorára a Corvinus

A kilencedik helyet szerezte meg a - többek között - Budapesti Corvinus Egyetemen futó CEMS Masters of International Management nevű oktatási program a Financial Times legfrissebb felsőoktatási rangsorában.

MTI / Bruzák Noémi

Az üzleti lap szakértői a menedmentképzéseket értékelték, a rangsorra egyébként nem csak a CEMS, hanem a Corvinus vezetés és szervezés mesterszakja is felkerült, a 2016-os eredményhez hasonlóan ismét a 70. helyen szerepel a listán. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Bajban az SNI-s diákok

Mulasztásokat és jogsértő gyakorlatokat tárt fel az alapvető jogok biztosa a sajátos nevelési igényű tanulók oktatáshoz való hozzáférésében. Székely László az emberi erőforrások miniszteréhez és a Klebelsberg Központ elnökéhez fordult. A teljes cikket itt olvashatjátok el, a Klebelsberg Központ reakcióját pedig itt.

QS-rangsor: bekerült a top 500-ba a BME és az ELTE

Megjelent a QS legújabb rangsora: a diplomások munkaerőpiaci keresettségének eredményei alapján a világ első 500 egyeteme közé került a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Ilyen üzenetet kaptak a tanárok az oktatási államtitkárságtól

„Kérem ezért a kedves kollégákat, hogy mindannyiunk – a diákok, a pedagógustársadalom és az egész ország – érdekében nézzenek bizakodóan a jövőbe” - többek között ezt üzeni a tanároknak a kormány.hu-n néhány napja közzétett tanévkezdő kiadványban az oktatási államtitkárság. Egy Németh László-idézettel nyomatékosítják is a kérést: „a nevelő lénye optimista”. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.