Kiderült, hogy komoly problémákkal kell szembenézniük a sajátos nevelési igényű diákok szüleinek, amikor iskolát keresnek gyerekeiknek. Három magyar egyetem is felkerült nemzetközi felsőoktatási rangsorokra, furcsa tanévkezdő üzenetet kaptak a pedagógusok - ezek voltak a hét hírei.
Felkerült a Financial Times rangsorára a Corvinus
A kilencedik helyet szerezte meg a - többek között - Budapesti Corvinus Egyetemen futó CEMS Masters of International Management nevű oktatási program a Financial Times legfrissebb felsőoktatási rangsorában.
Az üzleti lap szakértői a menedmentképzéseket értékelték, a rangsorra egyébként nem csak a CEMS, hanem a Corvinus vezetés és szervezés mesterszakja is felkerült, a 2016-os eredményhez hasonlóan ismét a 70. helyen szerepel a listán. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Bajban az SNI-s diákok
Mulasztásokat és jogsértő gyakorlatokat tárt fel az alapvető jogok biztosa a sajátos nevelési igényű tanulók oktatáshoz való hozzáférésében. Székely László az emberi erőforrások miniszteréhez és a Klebelsberg Központ elnökéhez fordult. A teljes cikket itt olvashatjátok el, a Klebelsberg Központ reakcióját pedig itt.
QS-rangsor: bekerült a top 500-ba a BME és az ELTE
Megjelent a QS legújabb rangsora: a diplomások munkaerőpiaci keresettségének eredményei alapján a világ első 500 egyeteme közé került a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Ilyen üzenetet kaptak a tanárok az oktatási államtitkárságtól
„Kérem ezért a kedves kollégákat, hogy mindannyiunk – a diákok, a pedagógustársadalom és az egész ország – érdekében nézzenek bizakodóan a jövőbe” - többek között ezt üzeni a tanároknak a kormány.hu-n néhány napja közzétett tanévkezdő kiadványban az oktatási államtitkárság. Egy Németh László-idézettel nyomatékosítják is a kérést: „a nevelő lénye optimista”. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
