Üresek voltak a padok, újra kötelező előadásra járni a szegedi bölcsészeknek

A hallgatók nem fogadták jól a hírt, ugyanis sok kurzus egy időpontban van, valamint diákmunkát is nehezebb így vállalni.

  • Eduline
MTI / Kelemen Zoltán Gergely

A Szegedi Tudományegyetem bölcsészeinek évekig megengedett volt a távolmaradás az előadásokról, csak a szemináriumokat kellett kötelezően látogatni, ahol három hiányzás volt a megengedett. Egyes oktatók a tanulmányi szabályzattal szemben így is vezettek nem hivatalos katalógust, ami feszültséget szült, ám a folyamat mégis oda vezetett, hogy általánosan kevesebb hallgató járt az órákra.

Olyannyira, hogy az egyetem kénytelen volt lépni, így az új tanévben már legfeljebb hat hiányzása lehet egy hallgatónak az előadásokon - írja a SzegedMa.

A hallgatók részvétele a tantermi órákon kötelező. Az előadásokról való 6 alkalmat meghaladó hiányzás esetén a vizsgára bocsátást, illetve a teljesítés aláírással történő értékelését meg kell tagadni, az ETR-be pedig a „nem értékelhető” bejegyzés kerül.

A bölcsészek tantervét leginkább a 2-3 kredites tárgyak jellemzik, így egy adott vizsgaidőszakban sok vizsgát kell teljesíteniük. Értelemszerűen ez sok órát is jelent, így megkerülhetetlenek az óraütközések, ilyenkor válogattak a hallgatók, hogy mikor melyikre járnak be, a jegyzetek cseréje és másolása általános gyakorlat volt mindig is. Az online fórumokon panaszkodó hallgatók leginkább az óraütközésekben látják a problémát, amit nehezebb lesz az új tanévben feloldaniuk. A helyzetet bonyolítja, hogy a bölcsészek többsége a főszek mellett egy minor szakon is tanul, így legalább kettő, de tanárszakosok esetén akár 5 tanszék is keresztbe szervezheti a kurzusokat.

Ennyibe kerül a kollégium 2016-ban

A felsőoktatási intézmények kollégiumainak többségében a héten lezárulnak a felvételi eljárások. Megmutatjuk, mennyibe kerülnek a kollégiumi ágyak egy-egy egyetemen, bár nagy titkot nem árulunk el azzal, hogy jóval olcsóbbak az albérleteknél. A díjak leginkább attól függnek, milyen felszereltségű az épület, hány ágyas az adott szoba, illetve államis vagy önköltséges helyre került be a hallgató.

 másik probléma a szegényebb sorsú hallgatókat érinti, ugyanis a kötelező órák mellett sokkal nehezebb diákmunkát vállalni, őket anyagilag komolyan érintik a változások.

A dékáni hivatal eredetileg három hiányzást engedett volna, a hallgatói önkormányzattal egyeztetve alakították ki a hat hiányzást. Vélhetően ez is kevés lesz, amennyiben nem alakul át az órarendek kialakításának gyakorlata. Általános jellemző, hogy hétfőtől szerdáig tömve vannak az órarendek. Csütörtökön már lazább, főleg délelőttre maradnak kurzusok, hogy kedvezzenek a hazautazni vágyó hallgatóknak, illetve az oktatók is jól jártak, akik így hamarabb letehették a tanítást a héten. Pénteken már alig tartottak kurzusokat, legfeljebb a levelezős hallgatók töltötték meg a termeket. Ennek kiegyenlítése kulcsfontosságú lehet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.