Üresek voltak a padok, újra kötelező előadásra járni a szegedi bölcsészeknek

A hallgatók nem fogadták jól a hírt, ugyanis sok kurzus egy időpontban van, valamint diákmunkát is nehezebb így vállalni.

  • Eduline
MTI / Kelemen Zoltán Gergely

A Szegedi Tudományegyetem bölcsészeinek évekig megengedett volt a távolmaradás az előadásokról, csak a szemináriumokat kellett kötelezően látogatni, ahol három hiányzás volt a megengedett. Egyes oktatók a tanulmányi szabályzattal szemben így is vezettek nem hivatalos katalógust, ami feszültséget szült, ám a folyamat mégis oda vezetett, hogy általánosan kevesebb hallgató járt az órákra.

Olyannyira, hogy az egyetem kénytelen volt lépni, így az új tanévben már legfeljebb hat hiányzása lehet egy hallgatónak az előadásokon - írja a SzegedMa.

A hallgatók részvétele a tantermi órákon kötelező. Az előadásokról való 6 alkalmat meghaladó hiányzás esetén a vizsgára bocsátást, illetve a teljesítés aláírással történő értékelését meg kell tagadni, az ETR-be pedig a „nem értékelhető” bejegyzés kerül.

A bölcsészek tantervét leginkább a 2-3 kredites tárgyak jellemzik, így egy adott vizsgaidőszakban sok vizsgát kell teljesíteniük. Értelemszerűen ez sok órát is jelent, így megkerülhetetlenek az óraütközések, ilyenkor válogattak a hallgatók, hogy mikor melyikre járnak be, a jegyzetek cseréje és másolása általános gyakorlat volt mindig is. Az online fórumokon panaszkodó hallgatók leginkább az óraütközésekben látják a problémát, amit nehezebb lesz az új tanévben feloldaniuk. A helyzetet bonyolítja, hogy a bölcsészek többsége a főszek mellett egy minor szakon is tanul, így legalább kettő, de tanárszakosok esetén akár 5 tanszék is keresztbe szervezheti a kurzusokat.

Ennyibe kerül a kollégium 2016-ban

A felsőoktatási intézmények kollégiumainak többségében a héten lezárulnak a felvételi eljárások. Megmutatjuk, mennyibe kerülnek a kollégiumi ágyak egy-egy egyetemen, bár nagy titkot nem árulunk el azzal, hogy jóval olcsóbbak az albérleteknél. A díjak leginkább attól függnek, milyen felszereltségű az épület, hány ágyas az adott szoba, illetve államis vagy önköltséges helyre került be a hallgató.

 másik probléma a szegényebb sorsú hallgatókat érinti, ugyanis a kötelező órák mellett sokkal nehezebb diákmunkát vállalni, őket anyagilag komolyan érintik a változások.

A dékáni hivatal eredetileg három hiányzást engedett volna, a hallgatói önkormányzattal egyeztetve alakították ki a hat hiányzást. Vélhetően ez is kevés lesz, amennyiben nem alakul át az órarendek kialakításának gyakorlata. Általános jellemző, hogy hétfőtől szerdáig tömve vannak az órarendek. Csütörtökön már lazább, főleg délelőttre maradnak kurzusok, hogy kedvezzenek a hazautazni vágyó hallgatóknak, illetve az oktatók is jól jártak, akik így hamarabb letehették a tanítást a héten. Pénteken már alig tartottak kurzusokat, legfeljebb a levelezős hallgatók töltötték meg a termeket. Ennek kiegyenlítése kulcsfontosságú lehet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nahalka István: „Ha a gyereket külön föl kell készíteni a középiskolai felvételire, akkor az nem egy jó rendszer”

Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu