Külföldi továbbtanulás: új diákszervezet segíti a magyar hallgatókat

Mentorprogrammal segíti a külföldre készülő és már ott tanuló fiatalokat a Külföldön Tanuló Magyar Egyetemisták...

  • eduline/mti
A Bécsi Egyetem. A legtöbb - ausztriai továbbtanulást tervező - magyar diák ezt az intézményt választaná
Filep István

Mentorprogrammal segíti a külföldre készülő és már ott tanuló fiatalokat a Külföldön Tanuló Magyar Egyetemisták Szövetsége (Küma), amelynek legfőbb célja, hogy elősegítse a tapasztalatszerzés után hazatérők visszailleszkedését a munkaerőpiacra - írta a Magyar Nemzet kedden. Hány magyar hallgató tanul a brit egyetemeken? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el, míg az ausztriai felsőoktatási intézményekben tanuló magyarok számáról itt találtok adatokat.

A diákszervezet fontosnak tartja felhívni a hazai cégek figyelmét arra, megéri megfizetniük és itthon tartaniuk a jól képzett, nyelveket beszélő, külföldi kapcsolati hálóval rendelkező és szakmai gyakorlattal bíró szakembereket.

Gacsályi Boglárka, a Küma alelnöke a lapnak elmondta, hogy a szervezet indulásához a Krétakör tavaly meghirdetett pályázata adta a kezdőlökést, amelyen nemzeti identitást erősítő programokkal és rendezvényekkel lehetett indulni. A verseny berlini döntőjében a Küma ötletét találta a legjobbnak a zsűri, s így ötezer eurót nyertek terveik megvalósításához.

Hozzászólások

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

Európa Tanács: a szimbolikus programok nem oldják meg a roma diákok iskolai szegregációját

Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.

„Ezt az eszement központosítást kellene megszüntetni”

Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.