HÖK-mutyik, lezsírozott vizsgák és puskázás - ilyen a magyar felsőoktatás?

A korrupció ott van a magyar felsőoktatásban is, az intézményekben, a hallgatói önkormányzatban, az ösztöndíjak és a kollégiumi helyek odaítélésében – derül ki a Transparency International (TI) magyarországi tagozatának legújabb kutatásából.

  • Eduline
Stiller Ákos

A Transparency International 500 magyar hallgatót, illetve oktatókat, szakembereket kérdezett a felsőoktatásban tapasztalható korrupcióról. A válaszadó diákok az oktatási intézményeket "közepesen" tartják korruptnak: 32 százalékuk szerint a tanári kar egyáltalán nem, vagy csak részben becsületes. A felvételi bizottságok becsületességét a megkérdezettek 26 százaléka, a HÖK-ét 46 százalék, általában a közoktatásét pedig 52 százalék vonja kétségbe - áll a szervezet közleményében.

Intő jel a felsőoktatás működése szempontjából, hogy a magasabb évfolyamba járó hallgatók sokkal rosszabbnak látják a helyzetet, mint az elsőévesek. „A magyar felsőoktatásban tapasztalt korrupciós jelenségek azért is aggasztóak, mert átlátható és hatékony oktatás nélkül nincs versenyképes ország” – jelentette ki a kutatás bemutatóján Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.

A hallgatók fele szerint korrupt a HÖK

A hallgatók negyede szerint a HÖK-be csak "mutyival, haveri segítséggel" lehet bekerülni. A diákok fele szerint a HÖK-ösök pénzt, ajándékot vagy szívességet kérnek a kollégiumi helyekért és a szociális juttatásokért, ráadásul előnyben részesítik ismerőseiket, barátaikat. Néhány, a felsőoktatásban érintett interjúalany szerint a HÖK vezetőinek láthatóan több lesz a pénzük, amikor pozícióba kerülnek.

Transparency International

Sok hallgató szerint a HÖK pénzügyei szabályozatlanok és átláthatatlanok, sok helyen még mindig papíralapú ügyintézés van, ami melegágya a "mutyinak", például a szociális juttatások szabálytalan felhasználásának.

Inkább félrenéznek

A hallgatók többsége általában a szabályos utat preferálja, de ha egy jó egyetemre való bekerülés, esetleg egy jobb jegy a tét, a többség igénybe venné családtagja, ismerőse segítségét. A hallgatók közel negyede csal vagy puskázik a vizsgákon.

Transparency International

A hallgatóknak 15 százaléka biztosan nem, 39 százaléka pedig nem biztos, hogy jelentené, ha szabálytalan, előre lezsírozott felvételi eljárást, vizsgát vagy ösztöndíj-ügyintézést látna. A diákoknak csak egyötödét érdeklik a korrupcióval kapcsolatos hírek, és a túlnyomó többség nem ismeri a korrupcióellenes jogszabályokat és programokat.

A hallgatóknak csak a 29 százaléka jelentené, ha korrupciós esetet tapasztalna, a többség azt gondolja, hogy a bejelentésnek úgysem lenne semmilyen hatása, ezért inkább hallgat. Az egyetemisták-főiskolások ezek szerint ugyanolyan közömbösek, mint a lakosság egésze; a diákok körében készült felmérés megerősíti a Transparency International korábbi vizsgálatait.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.