Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A korrupció ott van a magyar felsőoktatásban is, az intézményekben, a hallgatói önkormányzatban, az ösztöndíjak és a kollégiumi helyek odaítélésében – derül ki a Transparency International (TI) magyarországi tagozatának legújabb kutatásából.

A Transparency International 500 magyar hallgatót, illetve oktatókat, szakembereket kérdezett a felsőoktatásban tapasztalható korrupcióról. A válaszadó diákok az oktatási intézményeket "közepesen" tartják korruptnak: 32 százalékuk szerint a tanári kar egyáltalán nem, vagy csak részben becsületes. A felvételi bizottságok becsületességét a megkérdezettek 26 százaléka, a HÖK-ét 46 százalék, általában a közoktatásét pedig 52 százalék vonja kétségbe - áll a szervezet közleményében.
Intő jel a felsőoktatás működése szempontjából, hogy a magasabb évfolyamba járó hallgatók sokkal rosszabbnak látják a helyzetet, mint az elsőévesek. „A magyar felsőoktatásban tapasztalt korrupciós jelenségek azért is aggasztóak, mert átlátható és hatékony oktatás nélkül nincs versenyképes ország” – jelentette ki a kutatás bemutatóján Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.
A hallgatók fele szerint korrupt a HÖK
A hallgatók negyede szerint a HÖK-be csak "mutyival, haveri segítséggel" lehet bekerülni. A diákok fele szerint a HÖK-ösök pénzt, ajándékot vagy szívességet kérnek a kollégiumi helyekért és a szociális juttatásokért, ráadásul előnyben részesítik ismerőseiket, barátaikat. Néhány, a felsőoktatásban érintett interjúalany szerint a HÖK vezetőinek láthatóan több lesz a pénzük, amikor pozícióba kerülnek.

Sok hallgató szerint a HÖK pénzügyei szabályozatlanok és átláthatatlanok, sok helyen még mindig papíralapú ügyintézés van, ami melegágya a "mutyinak", például a szociális juttatások szabálytalan felhasználásának.
Inkább félrenéznek
A hallgatók többsége általában a szabályos utat preferálja, de ha egy jó egyetemre való bekerülés, esetleg egy jobb jegy a tét, a többség igénybe venné családtagja, ismerőse segítségét. A hallgatók közel negyede csal vagy puskázik a vizsgákon.

A hallgatóknak 15 százaléka biztosan nem, 39 százaléka pedig nem biztos, hogy jelentené, ha szabálytalan, előre lezsírozott felvételi eljárást, vizsgát vagy ösztöndíj-ügyintézést látna. A diákoknak csak egyötödét érdeklik a korrupcióval kapcsolatos hírek, és a túlnyomó többség nem ismeri a korrupcióellenes jogszabályokat és programokat.
A hallgatóknak csak a 29 százaléka jelentené, ha korrupciós esetet tapasztalna, a többség azt gondolja, hogy a bejelentésnek úgysem lenne semmilyen hatása, ezért inkább hallgat. Az egyetemisták-főiskolások ezek szerint ugyanolyan közömbösek, mint a lakosság egésze; a diákok körében készült felmérés megerősíti a Transparency International korábbi vizsgálatait.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.