Kínában is virágzik a "szakdolgozatbiznisz"

Széles körben elterjedt gyakorlattá vált kínai akadémiai körökben a tanulmányok és szakcikkek másokkal való...

  • MTI
Fülöp Máté

Széles körben elterjedt gyakorlattá vált kínai akadémiai körökben a tanulmányok és szakcikkek másokkal való elkészíttetése - a "szellemírás" mára milliárdos iparággá nőtt.

A jelenség az akadémiai körök minden szintjén tapasztalható, legyen szó mester-, vagy doktori fokozatú disszertációk írásáról, szakfolyóiratokban közölt publikációkról, tanulmányok készítéséről, vagy nagyközönség előtti beszéd, prezentáció összeállításáról. A szellemírók többnyire széles érdeklődési körrel rendelkező egyetemisták, vagy jövedelmüket kiegészíteni igyekvő fiatal kutatók, akikből tucatnyit találni. 

A témával legutóbb foglalkozó Csongkuo Csingnien Pao központi napilap a Vuhani Egyetem egy 2010-es tanulmányát idézi. Eszerint mindössze három év leforgása alatt, 2007 és 2010 között a "megrendelések" száma ötszörösére nőtt, az évtized elején már az évi egymilliárd jüanos (36 milliárd forint) határt is meghaladta. A lap szerint abból ma vélhetően több tízezer ember él meg, magánszemélyek mellett újságok is. Ezek egy-egy általuk lehozott, de az eredeti szerzőtől eltérő név alatt publikált írásért legkevesebb 300 jüant (11 ezer forint), átlagosan pedig 800 jüant (29 ezer forint) kérnek el, a bonyolultabb szakmai anyagok díja természetesen ennél magasabb.

Egy - egyetemisták vagy fiatal szakemberek által megírt - disszertáció elkészítési díja nagyjából átlagosan 10 ezer jüanra (360 ezer forint) rúg, ami terjedelemtől, témától és határidőktől függően is változik. 

A megrendelések volumene mára olyan jelentőssé nőtt, hogy a kereslet és kínálat találkozását közvetítő ügynökök segítik. A China Daily napilap egy korábbi cikke szerint ezek a vállalatok évente több millió jüant is könnyen megkeresnek, számuk pedig az iparág bővülésével párhuzamosan növekszik. 

A jelenség hátterében mindenekelőtt a publikációs jegyzékek tudományos életben betöltött túlzott hangsúlya húzódik meg. A szakcikkek és tanulmányok száma kinevezéseket, szakmai díjakat, előléptetéseket segít elő, és komoly szakmai büszkeség forrásaként is szolgál. Egy további ok valószínűleg a kínai oktatási rendszer visszásságaira vezethető vissza: a plagizálás már az általános és középiskolások körében is mindennapos, a diákoknak ugyanis - hangzik gyakran a vád és egyben a mentegetőzés - az iskolai terhelés mellett nincs idejük önálló, kreativitást igénylő munkák összeállítására.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.