Széles körben elterjedt gyakorlattá vált kínai akadémiai körökben a tanulmányok és szakcikkek másokkal való...
Széles körben elterjedt gyakorlattá vált kínai akadémiai körökben a tanulmányok és szakcikkek másokkal való elkészíttetése - a "szellemírás" mára milliárdos iparággá nőtt.
A jelenség az akadémiai körök minden szintjén tapasztalható, legyen szó mester-, vagy doktori fokozatú disszertációk írásáról, szakfolyóiratokban közölt publikációkról, tanulmányok készítéséről, vagy nagyközönség előtti beszéd, prezentáció összeállításáról. A szellemírók többnyire széles érdeklődési körrel rendelkező egyetemisták, vagy jövedelmüket kiegészíteni igyekvő fiatal kutatók, akikből tucatnyit találni.
A témával legutóbb foglalkozó Csongkuo Csingnien Pao központi napilap a Vuhani Egyetem egy 2010-es tanulmányát idézi. Eszerint mindössze három év leforgása alatt, 2007 és 2010 között a "megrendelések" száma ötszörösére nőtt, az évtized elején már az évi egymilliárd jüanos (36 milliárd forint) határt is meghaladta. A lap szerint abból ma vélhetően több tízezer ember él meg, magánszemélyek mellett újságok is. Ezek egy-egy általuk lehozott, de az eredeti szerzőtől eltérő név alatt publikált írásért legkevesebb 300 jüant (11 ezer forint), átlagosan pedig 800 jüant (29 ezer forint) kérnek el, a bonyolultabb szakmai anyagok díja természetesen ennél magasabb.
Egy - egyetemisták vagy fiatal szakemberek által megírt - disszertáció elkészítési díja nagyjából átlagosan 10 ezer jüanra (360 ezer forint) rúg, ami terjedelemtől, témától és határidőktől függően is változik.
A megrendelések volumene mára olyan jelentőssé nőtt, hogy a kereslet és kínálat találkozását közvetítő ügynökök segítik. A China Daily napilap egy korábbi cikke szerint ezek a vállalatok évente több millió jüant is könnyen megkeresnek, számuk pedig az iparág bővülésével párhuzamosan növekszik.
A jelenség hátterében mindenekelőtt a publikációs jegyzékek tudományos életben betöltött túlzott hangsúlya húzódik meg. A szakcikkek és tanulmányok száma kinevezéseket, szakmai díjakat, előléptetéseket segít elő, és komoly szakmai büszkeség forrásaként is szolgál. Egy további ok valószínűleg a kínai oktatási rendszer visszásságaira vezethető vissza: a plagizálás már az általános és középiskolások körében is mindennapos, a diákoknak ugyanis - hangzik gyakran a vád és egyben a mentegetőzés - az iskolai terhelés mellett nincs idejük önálló, kreativitást igénylő munkák összeállítására.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
