Szándékosan vontak le pontokat női felvételizőktől egy orvosi egyetemen

A Tokiói Orvosi Egyetemen a felvételi eljárás során az összpontszám tíz, vagy akár húsz százalékát is levonták a női jelentkezőktől.

  • Eduline
pixabay.com

Az összpontszám tíz, vagy akár húsz százalékát is levonták a női jelentkezőktől a Tokiói Orvosi Egyetemen a felvételi eljárás során – derült ki az intézmény belső vizsgálatából. A felvételi bizottság minden női jelentkező esetében így járt el, a cél az volt, hogy a női hallgatók aránya lehetőleg 30 százalék alatti maradjon - írja a hvg.hu.

Egyes források szerint az egyetem vezetősége azért nyúlt ilyen eszközhöz, hogy megelőzze az orvoshiányt az egyetemi kórházakban - írja a hvg.hu, hozzátéve: az általános vélekedés szerint ugyanis az orvosnők házasságkötés vagy szülés után felmondanak, vagy hosszabb szabadságra mennek, ami előbb-utóbb szakemberhiányhoz vezet. Miután 2010-ben a női hallgatók száma meredeken – 30-ról 38 százalékra – emelkedett, 2011-től komolyabban kezdtek szelektálni a nemek között a felvételizők esetében.

Az eset heves indulatokat váltott ki szinte az összes közösségi oldalon. Abe Sindzó miniszterelnök korábban azt ígérte, kiemelt figyelmet fordít a nők helyzetére a társadalomban, ugyanakkor a születési arány folyamatos csökkenése miatt még mindig nehéz helyzetben vannak a munkavállalás terén - derül ki a cikkből.

A professzor épphogy átvette a díját, el is lopták tőle

Átadták a matematika Nobel-díjaként is emlegetett Fields-érmet. Négy remek kutató professzor, tanár gazdagodott a díjjal. Egyikőjüktől azonban nem sokkal azután, hogy átvette, el is lopták. Caucher Birkar, Alessio Figalli, Peter Scholze és Akshay Venkatesh matematikusoknak ítélte oda a Nemzetközi Matematikai Unió a Fields-érmet, amelyet gyakran a matematika Nobel-díjának is neveznek - írja a 444.hu, hozzátéve: a Rió de Janeiróban zajló nemzetközi kongresszuson szerdán adták át az érmet, amellyel 15 ezer kanadai dollár is járt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.