Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Parlamenti vitanapot és parlamenti bizottság létrehozását kezdeményezi a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a...

Parlamenti vitanapot és parlamenti bizottság létrehozását kezdeményezi a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a köznevelési törvény bevezetésének előkészítettségéről - erről az összes országgyűlési képviselőnek levelet küldtek.
Azt írták: kezdeményezésükkel arra kívánják a döntéshozók figyelmét felhívni, hogy véleményük szerint a közoktatás rendszerének átalakításához szeptember végén még nincsenek meg azok a feltételek, melyek garantálnák a rendszer további zavartalan működését.
A parlamenti vitanap megtartásától, illetve a parlamenti bizottságtól azt várják, hogy tekintse át felvetéseiket, s amennyiben helyt ad észrevételeiknek, módosítson a törvényi rendelkezések bevezetésének időpontján - olvasható a levélben, amelyet valamennyi országgyűlési képviselőhöz eljuttatnak.
A szakszervezet szerint megzavarhatja a pedagógiai munkát az, hogy tanévközben kerülnek az államhoz az intézmények az önkormányzatoktól, illetve kifogásolja, hogy nem rendezett az állami intézményfenntartó jogköre, továbbá igazságtalannak tartja az életpályamodellt, mert a minősítési eljárások során politikai döntések születhetnek.
Az eddig megjelent jogszabályokból a PSZ szerint nem lehet megállapítani, milyen szempontok alapján fogják meghatározni a köznevelés feladatainak ellátásában résztvevők számát. Nem lehet tudni, mekkora osztálylétszám, hány tanítási óra megtartása lesz a pedagógusok finanszírozott létszámának alapja. A paraméterek változtatásával akár 30-40 százalékkal is csökkenteni lehet a ma foglalkoztatott pedagógusok számát - fogalmazták meg félelmüket.
Kifogásolják azt is, nem tisztázott, mely szervezet lesz jogosult dönteni a köznevelési intézményrendszerről és egyes intézményeiről. Mint írták, az államháztartásról szóló törvény alapján az állami intézményfenntartó központ sem az intézménylétesítésről, sem az intézmény megszüntetéséről nem rendelkezik döntési jogosultsággal.
A levélben kitértek továbbá arra: a finanszírozási helyzet radikális átalakítása, a normatívák megszüntetése, a bankkölcsönhöz való hozzájutás megnehezítése miatt az önkormányzatok jelentős része nem lesz abban a helyzetben, hogy ellássa a működtetéssel összefüggő tevékenységét.
Különösen aggasztó a PSZ szerint a középiskolák helyzete, mivel a Széll Kálmán-tervből feltételezni lehet a gimnáziumi férőhelyek radikális csökkentését, és azt is, hogy az érintett korosztály mintegy tíz százaléka semmilyen középfokú iskolába nem fog bejutni. Nem ismert a szakszolgálat - logopédia, nevelési tanácsadás, szakértői bizottságok - sorsa, mivel a törvény nem rendezi helyzetüket, a végrehajtási rendeletek nem jelentek meg. Lényegében ezek az intézmények szeptember 1-jétől jogilag nem léteznek - írták a levélben.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).