Parlamenti vitanapot és parlamenti bizottság létrehozását kezdeményezi a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a...
Parlamenti vitanapot és parlamenti bizottság létrehozását kezdeményezi a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a köznevelési törvény bevezetésének előkészítettségéről - erről az összes országgyűlési képviselőnek levelet küldtek.
Azt írták: kezdeményezésükkel arra kívánják a döntéshozók figyelmét felhívni, hogy véleményük szerint a közoktatás rendszerének átalakításához szeptember végén még nincsenek meg azok a feltételek, melyek garantálnák a rendszer további zavartalan működését.
A parlamenti vitanap megtartásától, illetve a parlamenti bizottságtól azt várják, hogy tekintse át felvetéseiket, s amennyiben helyt ad észrevételeiknek, módosítson a törvényi rendelkezések bevezetésének időpontján - olvasható a levélben, amelyet valamennyi országgyűlési képviselőhöz eljuttatnak.
A szakszervezet szerint megzavarhatja a pedagógiai munkát az, hogy tanévközben kerülnek az államhoz az intézmények az önkormányzatoktól, illetve kifogásolja, hogy nem rendezett az állami intézményfenntartó jogköre, továbbá igazságtalannak tartja az életpályamodellt, mert a minősítési eljárások során politikai döntések születhetnek.
Az eddig megjelent jogszabályokból a PSZ szerint nem lehet megállapítani, milyen szempontok alapján fogják meghatározni a köznevelés feladatainak ellátásában résztvevők számát. Nem lehet tudni, mekkora osztálylétszám, hány tanítási óra megtartása lesz a pedagógusok finanszírozott létszámának alapja. A paraméterek változtatásával akár 30-40 százalékkal is csökkenteni lehet a ma foglalkoztatott pedagógusok számát - fogalmazták meg félelmüket.
Kifogásolják azt is, nem tisztázott, mely szervezet lesz jogosult dönteni a köznevelési intézményrendszerről és egyes intézményeiről. Mint írták, az államháztartásról szóló törvény alapján az állami intézményfenntartó központ sem az intézménylétesítésről, sem az intézmény megszüntetéséről nem rendelkezik döntési jogosultsággal.
A levélben kitértek továbbá arra: a finanszírozási helyzet radikális átalakítása, a normatívák megszüntetése, a bankkölcsönhöz való hozzájutás megnehezítése miatt az önkormányzatok jelentős része nem lesz abban a helyzetben, hogy ellássa a működtetéssel összefüggő tevékenységét.
Különösen aggasztó a PSZ szerint a középiskolák helyzete, mivel a Széll Kálmán-tervből feltételezni lehet a gimnáziumi férőhelyek radikális csökkentését, és azt is, hogy az érintett korosztály mintegy tíz százaléka semmilyen középfokú iskolába nem fog bejutni. Nem ismert a szakszolgálat - logopédia, nevelési tanácsadás, szakértői bizottságok - sorsa, mivel a törvény nem rendezi helyzetüket, a végrehajtási rendeletek nem jelentek meg. Lényegében ezek az intézmények szeptember 1-jétől jogilag nem léteznek - írták a levélben.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
