Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Ballagás az egyik budapesti középiskolában. A pedagógusok szerint nem jó irányba halad az oktatás
túry
Parlamenti vitanapot és parlamenti bizottság létrehozását kezdeményezi a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a köznevelési törvény bevezetésének előkészítettségéről - erről az összes országgyűlési képviselőnek levelet küldtek.
Azt írták: kezdeményezésükkel arra kívánják a döntéshozók figyelmét felhívni, hogy véleményük szerint a közoktatás rendszerének átalakításához szeptember végén még nincsenek meg azok a feltételek, melyek garantálnák a rendszer további zavartalan működését.
A parlamenti vitanap megtartásától, illetve a parlamenti bizottságtól azt várják, hogy tekintse át felvetéseiket, s amennyiben helyt ad észrevételeiknek, módosítson a törvényi rendelkezések bevezetésének időpontján - olvasható a levélben, amelyet valamennyi országgyűlési képviselőhöz eljuttatnak.
A szakszervezet szerint megzavarhatja a pedagógiai munkát az, hogy tanévközben kerülnek az államhoz az intézmények az önkormányzatoktól, illetve kifogásolja, hogy nem rendezett az állami intézményfenntartó jogköre, továbbá igazságtalannak tartja az életpályamodellt, mert a minősítési eljárások során politikai döntések születhetnek.
Az eddig megjelent jogszabályokból a PSZ szerint nem lehet megállapítani, milyen szempontok alapján fogják meghatározni a köznevelés feladatainak ellátásában résztvevők számát. Nem lehet tudni, mekkora osztálylétszám, hány tanítási óra megtartása lesz a pedagógusok finanszírozott létszámának alapja. A paraméterek változtatásával akár 30-40 százalékkal is csökkenteni lehet a ma foglalkoztatott pedagógusok számát - fogalmazták meg félelmüket.
Kifogásolják azt is, nem tisztázott, mely szervezet lesz jogosult dönteni a köznevelési intézményrendszerről és egyes intézményeiről. Mint írták, az államháztartásról szóló törvény alapján az állami intézményfenntartó központ sem az intézménylétesítésről, sem az intézmény megszüntetéséről nem rendelkezik döntési jogosultsággal.
A levélben kitértek továbbá arra: a finanszírozási helyzet radikális átalakítása, a normatívák megszüntetése, a bankkölcsönhöz való hozzájutás megnehezítése miatt az önkormányzatok jelentős része nem lesz abban a helyzetben, hogy ellássa a működtetéssel összefüggő tevékenységét.
Különösen aggasztó a PSZ szerint a középiskolák helyzete, mivel a Széll Kálmán-tervből feltételezni lehet a gimnáziumi férőhelyek radikális csökkentését, és azt is, hogy az érintett korosztály mintegy tíz százaléka semmilyen középfokú iskolába nem fog bejutni. Nem ismert a szakszolgálat - logopédia, nevelési tanácsadás, szakértői bizottságok - sorsa, mivel a törvény nem rendezi helyzetüket, a végrehajtási rendeletek nem jelentek meg. Lényegében ezek az intézmények szeptember 1-jétől jogilag nem léteznek - írták a levélben.
