Nem mindig voltak "jó gazdák" az egyetemek, főiskolák az államtitkár szerint

A felsőoktatási államtitkár szerint indokolt a kancellári rendszer bevezetése a felsőoktatásban, a szakembereknek pedig azt fogja tanácsolni, hogy végezzenek részletes átvilágítást az egyetemeken, főiskolákon.

  • MTI
MTI / Soós Lajos

Erről Palkovics László újságíróknak beszélt pénteken, az Állami Számvevőszék előző napi sajtótájékoztatójára és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kiszivárgott jelentéstervezetére reagálva. Az új államtitkár bizonyos szakok "létjogosultságát" is felülvizsgálná: erről itt olvashattok.

Az Állami Számvevőszék - amely az összes felsőoktatási intézmény vizsgálatát megkezdte - csütörtöki sajtótájékoztatóján arról számolt be: a 2009-12 közötti időszakot, és első lépcsőben nyolc felsőoktatási intézményt érintő vizsgálata az intézmények többségénél szabálytalanságokat tárt fel a gazdálkodási jogkörök gyakorlásában.

Horváthné Herbáth Mária felügyeleti vezető az általános tapasztalatokról elmondta: egyes intézmények megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, a hallgatói költségtérítéseket nem a kincstárnál vezetett számlán kezelték. Probléma volt még, hogy a térítési díjakat nem minden esetben alapozták meg önköltségszámítással.

A felsőoktatási államtitkár jelezte: a vonatkozó anyagokat az államtitkárság és az intézmények egyaránt megkapták. Rámutatott: a felsőoktatási törvény az intézményeknek nagy gazdálkodási szabadságot biztosít, és a dokumentumokat áttanulmányozva az látszik, hogy nem minden esetben sikerült jó gazda módjára gazdálkodniuk.

Palkovics László szerint háromféle hiba fordult elő: vagy nem voltak meg a belső szabályozók, vagy nem minden esetben követték őket. A gazdálkodás általános szabályai területén is merültek fel problémák, ezeket - akaratlanul vagy szándékosan - több esetben nem tartották be az intézmények. Összegzése szerint mindkét vizsgálat ugyanabba az irányba mutat és ugyanolyan eredményeket hozott.

Az államtitkár tagadta, hogy megrendelt elemzésekről lenne szó, amelyek támogatnák a kancellári rendszer bevezetését - de indokolják azt, a hibák ugyanis részben abból adódnak, hogy az intézmények különbözőképpen értelmeznek jogszabályokat, belső folyamatokat. Várakozásaik szerint a kancellár jelenléte ezt ki fogja küszöbölni. A kancellár ugyanakkor nemcsak ellenőriz majd, mint egy költségvetési főfelügyelő, hanem irányító szerepet is betölt - közölte. A kancellári posztokra augusztus 12-ig várják a pályázatokat: erről itt olvashattok. Korábban Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt: a kancellárok egy része már megvan.

Arról, hogy milyen következménye lehet a Kehi-jelentéstervezetben foglaltaknak, azt mondta: az intézményeknek kommentálniuk kell a megfogalmazott véleményeket. Azt kérte az intézmények vezetőitől, hogy készítsenek részletes akciótervet azokról a pontokról is, amelyek megjegyzésként jelentek meg a tervezetben. Ezt a tárca "erőteljesen" ellenőrizni fogja - jelezte az államtitkár, aki szerint a végleges jelentésből fog kiderülni, érte-e kár a magyar államot, felsőoktatást.

Palkovics szólt arról is: a kancellárok ősztől azért lesznek felelősek, ami azután történik, hogy beléptek a felsőoktatási intézményekbe. Egy helyzetet kapnak, amit valamilyen formában kezelniük kell - fogalmazott, hozzátéve: azt fogja tanácsolni nekik, hogy végezzenek részletes átvilágítást, elemzést az egyetemeknél. Erre nemcsak a visszásságok kiderítése miatt van szükség, hanem azért is, hogy megértsék az intézmények működését.

Palkovics László elmondta még: azt szeretnék, ha a felsőoktatás elkövetkező időszakát meghatározó stratégiát év végéig el tudná fogadni a kormány. Az ütemezésről kifejtette: augusztus 20-ig az összes intézmény rektorával hosszabb egyeztetést folytatnak arról, melyek azok az elemek, amelyek egy-egy adott egyetem, főiskola részéről megjelenhetnek a dokumentumban.

Ebből születik meg augusztus végére a stratégia első változata, amely figyelembe veszi az intézmények, hallgatók, a gazdasági-társadalmi környezet, valamint a szakemberek véleményét is. Ezt október közepére véglegesítenék, majd a Felsőoktatási Kerekasztal elé kerülne, és decemberben fogadhatná el a kabinet - mondta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.