Nem mindig voltak "jó gazdák" az egyetemek, főiskolák az államtitkár szerint

MTI / Soós Lajos

Erről Palkovics László újságíróknak beszélt pénteken, az Állami Számvevőszék előző napi sajtótájékoztatójára és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kiszivárgott jelentéstervezetére reagálva. Az új államtitkár bizonyos szakok "létjogosultságát" is felülvizsgálná: erről itt olvashattok.

Az Állami Számvevőszék - amely az összes felsőoktatási intézmény vizsgálatát megkezdte - csütörtöki sajtótájékoztatóján arról számolt be: a 2009-12 közötti időszakot, és első lépcsőben nyolc felsőoktatási intézményt érintő vizsgálata az intézmények többségénél szabálytalanságokat tárt fel a gazdálkodási jogkörök gyakorlásában.

Horváthné Herbáth Mária felügyeleti vezető az általános tapasztalatokról elmondta: egyes intézmények megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, a hallgatói költségtérítéseket nem a kincstárnál vezetett számlán kezelték. Probléma volt még, hogy a térítési díjakat nem minden esetben alapozták meg önköltségszámítással.

A felsőoktatási államtitkár jelezte: a vonatkozó anyagokat az államtitkárság és az intézmények egyaránt megkapták. Rámutatott: a felsőoktatási törvény az intézményeknek nagy gazdálkodási szabadságot biztosít, és a dokumentumokat áttanulmányozva az látszik, hogy nem minden esetben sikerült jó gazda módjára gazdálkodniuk.

Palkovics László szerint háromféle hiba fordult elő: vagy nem voltak meg a belső szabályozók, vagy nem minden esetben követték őket. A gazdálkodás általános szabályai területén is merültek fel problémák, ezeket - akaratlanul vagy szándékosan - több esetben nem tartották be az intézmények. Összegzése szerint mindkét vizsgálat ugyanabba az irányba mutat és ugyanolyan eredményeket hozott.

Az államtitkár tagadta, hogy megrendelt elemzésekről lenne szó, amelyek támogatnák a kancellári rendszer bevezetését - de indokolják azt, a hibák ugyanis részben abból adódnak, hogy az intézmények különbözőképpen értelmeznek jogszabályokat, belső folyamatokat. Várakozásaik szerint a kancellár jelenléte ezt ki fogja küszöbölni. A kancellár ugyanakkor nemcsak ellenőriz majd, mint egy költségvetési főfelügyelő, hanem irányító szerepet is betölt - közölte. A kancellári posztokra augusztus 12-ig várják a pályázatokat: erről itt olvashattok. Korábban Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt: a kancellárok egy része már megvan.

Arról, hogy milyen következménye lehet a Kehi-jelentéstervezetben foglaltaknak, azt mondta: az intézményeknek kommentálniuk kell a megfogalmazott véleményeket. Azt kérte az intézmények vezetőitől, hogy készítsenek részletes akciótervet azokról a pontokról is, amelyek megjegyzésként jelentek meg a tervezetben. Ezt a tárca "erőteljesen" ellenőrizni fogja - jelezte az államtitkár, aki szerint a végleges jelentésből fog kiderülni, érte-e kár a magyar államot, felsőoktatást.

Palkovics szólt arról is: a kancellárok ősztől azért lesznek felelősek, ami azután történik, hogy beléptek a felsőoktatási intézményekbe. Egy helyzetet kapnak, amit valamilyen formában kezelniük kell - fogalmazott, hozzátéve: azt fogja tanácsolni nekik, hogy végezzenek részletes átvilágítást, elemzést az egyetemeknél. Erre nemcsak a visszásságok kiderítése miatt van szükség, hanem azért is, hogy megértsék az intézmények működését.

Palkovics László elmondta még: azt szeretnék, ha a felsőoktatás elkövetkező időszakát meghatározó stratégiát év végéig el tudná fogadni a kormány. Az ütemezésről kifejtette: augusztus 20-ig az összes intézmény rektorával hosszabb egyeztetést folytatnak arról, melyek azok az elemek, amelyek egy-egy adott egyetem, főiskola részéről megjelenhetnek a dokumentumban.

Ebből születik meg augusztus végére a stratégia első változata, amely figyelembe veszi az intézmények, hallgatók, a gazdasági-társadalmi környezet, valamint a szakemberek véleményét is. Ezt október közepére véglegesítenék, majd a Felsőoktatási Kerekasztal elé kerülne, és decemberben fogadhatná el a kabinet - mondta.