Palkovics: Felül kell vizsgálni a Színművészeti etikai kódexét

Az alapprobléma alapvetően etikai, de minden olyan eset, ami túlmegy a normális oktató-növendék viszony keretein, büntetőjogi kategóriába tartozik és akként is kell kezelni - mondta az Emmi oktatási államtitkára.

  • Eduline
MTI / Kovács Attila

Felül kell vizsgálni a Színművészeti Egyetem etikai kódexét, ha a Sárosdi Lilla által jelzett, illetve az intézményben állítólag történt további zaklatásos esetek a hallgatók és az oktatók függelmi helyzetéből adódhattak – mondta a hvg.hu-nak Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára.

Az államtitkár szerint az alapprobléma alapvetően etikai, az intézmények etikai kódexében rendezendő, de minden olyan eset, amely túlmegy a normális oktató-növendék viszony keretein – még ha a szakma sajátságaiból adódóan a színészetben ez valamelyest tágabban értelmezhető is - az büntetőjogi kategóriába tartozik és akként is kell kezelni. A hazai zaklatási lavinát elindító, Marton László érintettségét felvető konkrét esetet az államtitkár nem akarta minősíteni, csak annyit mondott, hogy „megdöbbent”.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem korábbi és jelenlegi diákjai csütörtök este petícióban fordultak az intézmény rektorához és kancellárjához, kérve, hogy az intézmény vezetése bűnössége vagy ártatlansága beigazolódásáig függessze fel Marton Lászlót minden tisztsége és feladata alól és állítson fel független vizsgálóbizottságot annak érdekében, hogy felderítse az iskola (fizikai és szellemi) falain belül történt esetleges hasonló ügyeket.

Felfüggeszti oktatói tevékenységét Marton László

Fenntartja, hogy nem igaz a szexuális zaklatás vádja, de a vizsgálat végéig felfüggeszti oktatói tevékenységét a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Marton László - írja a hvg.hu. Kijelentem, hogy a személyemmel kapcsolatos állítások valótlanok. Annak érdekében, hogy az általam annyira szeretett növendékek körében semmiféle zavar ne támadjon, a vizsgálatig, amelynek állok elébe, felfüggesztem oktatói tevékenységemet - idézi a hvg.hu Marton László levelét.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.