Dezső Tamás cáfolta, hogy az ELTE bölcsészkarán negyvenfős szemináriumok indulnának szeptembertől az oktatók...
Dezső Tamás cáfolta, hogy az ELTE bölcsészkarán negyvenfős szemináriumok indulnának szeptembertől az oktatók elbocsátása miatt. A kar dékánja hozzátette: ilyen tervről nem volt szó, és nem is kényszerülnek erre - írja az Index.
Júliusig huszonegy oktatót bocsát el az ELTE Bölcsészettudományi Kara, a felsőoktatási intézmény állami támogatása ebben az évben ugyanis 4,5 milliárd forinttal csökkent. A portál korábban azt írta: egy oktatóknak tartott értekezleten került szóba az a lehetőség, hogy szeptembertől a tanári létszám csökkenése miatt akár 30-40 fős szemináriumok is indulhatnak.
Dezső Tamás elmondta: A BTK-n az állami források elvonása miatt 21 oktatót kényszerülnek elbocsátani, illetve nyugdíjazni. Azonban, mivel a karnak 550 oktatója van, ez a kiesés szeptembertől nem okoz megoldhatatlan problémát. Más lett volna a helyzet, tette hozzá Dezső Tamás, ha 21 vezető oktató helyett 50 tanársegédet küldenek el, ők ugyanis általában több órát tartanak.
A szemináriumok ezután is 15 fővel indulnak - tette hozzá. Arról, hogy sorsolással döntenének arról, ki jut be egy szemináriumra, a dékán elmondta: azokra az órákra, amelyekre sokan jelentkeznek, eddig is a jelentkezés sorrendjében kerülhettek be a hallgatók. A BTK-n ugyanakkor kevésbé okoz gondot a túljelentkezés, egy dékáni utasítás inkább azt szabályozza, hogy egy óra nem indulhat el 5 főnél kevesebb jelentkezővel.
Dezső Tamás elmondta azt is: a téves hírekkel ellentétben szeptembertől nem lesz kevesebb tanterem a bölcsészkaron. Az egyetem eddig is bérbe adta a helyiségeket, ha azok szabadok voltak és nem akadályozták az oktatást. Ez minden felsőoktatási intézmény számára fontos bevételi forrás - tette hozzá.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
