Dékán: nem lesznek negyvenfős szemináriumok az ELTE BTK-n

Dezső Tamás cáfolta, hogy az ELTE bölcsészkarán negyvenfős szemináriumok indulnának szeptembertől az oktatók...

  • Eduline

Dezső Tamás cáfolta, hogy az ELTE bölcsészkarán negyvenfős szemináriumok indulnának szeptembertől az oktatók elbocsátása miatt. A kar dékánja hozzátette: ilyen tervről nem volt szó, és nem is kényszerülnek erre - írja az Index.

Júliusig huszonegy oktatót bocsát el az ELTE Bölcsészettudományi Kara, a felsőoktatási intézmény állami támogatása ebben az évben ugyanis 4,5 milliárd forinttal csökkent. A portál korábban azt írta: egy oktatóknak tartott értekezleten került szóba az a lehetőség, hogy szeptembertől a tanári létszám csökkenése miatt akár 30-40 fős szemináriumok is indulhatnak.

Dezső Tamás elmondta: A BTK-n az állami források elvonása miatt 21 oktatót kényszerülnek elbocsátani, illetve nyugdíjazni. Azonban, mivel a karnak 550 oktatója van, ez a kiesés szeptembertől nem okoz megoldhatatlan problémát. Más lett volna a helyzet, tette hozzá Dezső Tamás, ha 21 vezető oktató helyett 50 tanársegédet küldenek el, ők ugyanis általában több órát tartanak.

A szemináriumok ezután is 15 fővel indulnak - tette hozzá. Arról, hogy sorsolással döntenének arról, ki jut be egy szemináriumra, a dékán elmondta: azokra az órákra, amelyekre sokan jelentkeznek, eddig is a jelentkezés sorrendjében kerülhettek be a hallgatók. A BTK-n ugyanakkor kevésbé okoz gondot a túljelentkezés, egy dékáni utasítás inkább azt szabályozza, hogy egy óra nem indulhat el 5 főnél kevesebb jelentkezővel.

Dezső Tamás elmondta azt is: a téves hírekkel ellentétben szeptembertől nem lesz kevesebb tanterem a bölcsészkaron. Az egyetem eddig is bérbe adta a helyiségeket, ha azok szabadok voltak és nem akadályozták az oktatást. Ez minden felsőoktatási intézmény számára fontos bevételi forrás - tette hozzá.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.