Nektek menne mind az 5? Műveltségi kérdésekkel teszteltük a Sziget fesztiválozóit
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
Dezső Tamás cáfolta, hogy az ELTE bölcsészkarán negyvenfős szemináriumok indulnának szeptembertől az oktatók...

Dezső Tamás cáfolta, hogy az ELTE bölcsészkarán negyvenfős szemináriumok indulnának szeptembertől az oktatók elbocsátása miatt. A kar dékánja hozzátette: ilyen tervről nem volt szó, és nem is kényszerülnek erre - írja az Index.
Júliusig huszonegy oktatót bocsát el az ELTE Bölcsészettudományi Kara, a felsőoktatási intézmény állami támogatása ebben az évben ugyanis 4,5 milliárd forinttal csökkent. A portál korábban azt írta: egy oktatóknak tartott értekezleten került szóba az a lehetőség, hogy szeptembertől a tanári létszám csökkenése miatt akár 30-40 fős szemináriumok is indulhatnak.
Dezső Tamás elmondta: A BTK-n az állami források elvonása miatt 21 oktatót kényszerülnek elbocsátani, illetve nyugdíjazni. Azonban, mivel a karnak 550 oktatója van, ez a kiesés szeptembertől nem okoz megoldhatatlan problémát. Más lett volna a helyzet, tette hozzá Dezső Tamás, ha 21 vezető oktató helyett 50 tanársegédet küldenek el, ők ugyanis általában több órát tartanak.
A szemináriumok ezután is 15 fővel indulnak - tette hozzá. Arról, hogy sorsolással döntenének arról, ki jut be egy szemináriumra, a dékán elmondta: azokra az órákra, amelyekre sokan jelentkeznek, eddig is a jelentkezés sorrendjében kerülhettek be a hallgatók. A BTK-n ugyanakkor kevésbé okoz gondot a túljelentkezés, egy dékáni utasítás inkább azt szabályozza, hogy egy óra nem indulhat el 5 főnél kevesebb jelentkezővel.
Dezső Tamás elmondta azt is: a téves hírekkel ellentétben szeptembertől nem lesz kevesebb tanterem a bölcsészkaron. Az egyetem eddig is bérbe adta a helyiségeket, ha azok szabadok voltak és nem akadályozták az oktatást. Ez minden felsőoktatási intézmény számára fontos bevételi forrás - tette hozzá.
Félretettük egy pillanatra a fesztiválhangulatot, és megnéztük, mennyire vannak képben a szigetezők irodalomból, történelemből és általános műveltségből.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Barcsi Tamás filozófus, jogi kari tanszékvezető egyetemi docens szerint a politikusokat „egyértelműen nem a filozófia iránti érdeklődésük vitt a doktori iskolába” és „kapcsolataik révén szereztek tudományos fokozatot”.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Mélyebben a pénztárcájukba kell nyúlniuk azoknak a családoknak, ahol szeptemberben kezdi az első osztályt a gyerek: egy friss kutatás szerint az elsősök szülei mediánértéken 100 ezer forintos iskolakezdési kiadással számolnak.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.