Dékán: nem lesznek negyvenfős szemináriumok az ELTE BTK-n

Dezső Tamás cáfolta, hogy az ELTE bölcsészkarán negyvenfős szemináriumok indulnának szeptembertől az oktatók...

  • Eduline

Dezső Tamás cáfolta, hogy az ELTE bölcsészkarán negyvenfős szemináriumok indulnának szeptembertől az oktatók elbocsátása miatt. A kar dékánja hozzátette: ilyen tervről nem volt szó, és nem is kényszerülnek erre - írja az Index.

Júliusig huszonegy oktatót bocsát el az ELTE Bölcsészettudományi Kara, a felsőoktatási intézmény állami támogatása ebben az évben ugyanis 4,5 milliárd forinttal csökkent. A portál korábban azt írta: egy oktatóknak tartott értekezleten került szóba az a lehetőség, hogy szeptembertől a tanári létszám csökkenése miatt akár 30-40 fős szemináriumok is indulhatnak.

Dezső Tamás elmondta: A BTK-n az állami források elvonása miatt 21 oktatót kényszerülnek elbocsátani, illetve nyugdíjazni. Azonban, mivel a karnak 550 oktatója van, ez a kiesés szeptembertől nem okoz megoldhatatlan problémát. Más lett volna a helyzet, tette hozzá Dezső Tamás, ha 21 vezető oktató helyett 50 tanársegédet küldenek el, ők ugyanis általában több órát tartanak.

A szemináriumok ezután is 15 fővel indulnak - tette hozzá. Arról, hogy sorsolással döntenének arról, ki jut be egy szemináriumra, a dékán elmondta: azokra az órákra, amelyekre sokan jelentkeznek, eddig is a jelentkezés sorrendjében kerülhettek be a hallgatók. A BTK-n ugyanakkor kevésbé okoz gondot a túljelentkezés, egy dékáni utasítás inkább azt szabályozza, hogy egy óra nem indulhat el 5 főnél kevesebb jelentkezővel.

Dezső Tamás elmondta azt is: a téves hírekkel ellentétben szeptembertől nem lesz kevesebb tanterem a bölcsészkaron. Az egyetem eddig is bérbe adta a helyiségeket, ha azok szabadok voltak és nem akadályozták az oktatást. Ez minden felsőoktatási intézmény számára fontos bevételi forrás - tette hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.