Nem tesz esküt az Alaptörvényre, inkább küzd az egyetemmel egy diák

Nem esküdött fel az Alaptörvényre, így nem veheti át a doktori fokozatát igazoló oklevelet az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója. A Társaság a Szabadságjogokért blogja szerint két okból is törvény-, illetve alkotmányellenes az egyetem által támasztott feltétel.

  • Eduline
Az Alaptörvény díszkiadása
MTI / Kovács Attila

Pszichológiai tudományokból szerzett doktori fokozatot Judit az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), az ezt igazoló oklevelet azonban nem veheti át, mert az egyetem doktori szabályzata szerinti esküt lelkiismereti okokból nem tette le - írja A TASZ jelenti, a Társaság a Szabadságjogokért blogja.

A szabályzat szerint a doktori avatáson a hallgatóknak esküt kell tennie, amelyben fogadják, hogy hűségesek lesznek az Alaptörvényhez és a magyar néphez. A doktori fokozat elnyerését tanúsító cím viselésére csak az esküt tett személyek jogosultak.

A diák a TASZ jogsegélyszolgálatának segítségével megpróbálja elérni, hogy az ELTE doktori szabályzatát változtassák meg, és hogy megkaphassa a doktori fokozatot igazoló oklevelet. Első lépésként egy levelet írt erről az egyetem rektorának. Július elején megszavazták a felsőoktatási törvény módosítását, a változásokról és a 2016-tól megszűnő szakokról itt olvashattok.

Az egyetem doktori szabályzata két okból is problémás: egyrészt a felsőoktatási törvény nem teszi lehetővé, hogy az abban szereplőkön túl más feltétel teljesítésétől tegyék függővé a fokozatszerzést, másrészt az eskütétel követelménye alkotmányellenes, mert nem megengedhető módon korlátozza a lelkiismereti szabadságot.

Néhány vallás tiltja az eskütételt. Az Alaptörvény ráadásul világnézetileg bevallottan nem semleges, például az emberi jogi szemlélettel való szakítás vagy a család fogalmának korlátozása miatt. De még ha az is lenne, az államhoz való lojalitástól teljesen független helyzetekben, mint amilyen a doktorrá avatás is, az esküt feltétellé tenni illegitim, nem megengedhető, a lelkiismereti meggyőződés szükségtelen korlátozása. Az eskü követelménye egyedül az állampolgárság megszerzésekor vagy bizonyos állami tisztségek betöltése esetén lehet indokolt, de ekkor is vitatható, mivel az érintettnek egy lelkiismereti kérdésben kell nehéz döntést hoznia.

Az Alaptörvény szabályai minden állampolgárt köteleznek, az eskü azonban személyes hűséget kíván meg. Ez a törvényhez való kritikai viszonyulás feladását jelentené, amely a tudomány egyik lételeme. Judit abban érdekelt, hogy az alkotmány újra semleges legyen, így a lelkiismereti meggyőződésével az eskü ellentétes lenne.

Ha egyáltalán szükséges volna valamilyen eskü, akkor a tudomány művelőinek a legkevésbé sem egy állam közjogi berendezkedését lefektető alapdokumentumára lenne indokolt felesküdnie, hanem olyan értékekre, amelyeknek a tudomány a szolgálatában áll: az igazság keresésére és az emberiség javának az előmozdítására. Az egyetemnek ezért változtatnia kell a szabályzatán - írja a TASZ blogja.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.