Nem hajlandó esküt tenni egy doktorjelölt - az ELTE felülvizsgálja a szöveget

Lelkiismereti okokból nem tette le a doktori fokozathoz szükséges esküt Kende Judit, egy pszichológiai tudományokból doktorált hallgató, majd a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével levelet írt az egyetem rektorának. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem most felülvizsgálja az eskü szövegét - írja az Index.

  • Eduline
Eskü az Alaptörvényre? Ilyen áron nem kell a fokozat a doktorjelöltnek
MTI / Filep István

Kende Juditot júniusban avatták volna doktorrá. Azt szeretné elérni, hogy eskütétel nélkül is megkaphassa a doktori címét, másrészt azt, hogy az ELTE változtassa meg a doktori szabályzatát, és más ne kerülhessen hasonló helyzetbe - írja az Index.

Az ELTE rektori titkársága a portál kérdésére azt írta: a doktori szabályzatot a szenátus módosíthatja, amely legközelebb szeptember végén ülésezik majd. Ez a legkorábbi időpont tehát, amikor az egyetem foglalkozhat a kérdéssel. Itt a terv: több egyetemet is feldarabolnának vagy összevonnának.

Ahogy korábban megírtuk, az egyetemi doktori szabályzata alapján a doktori avatáson a hallgatóknak esküt kell tennie, amelyben fogadják, hogy hűségesek lesznek az Alaptörvényhez és a magyar néphez. A TASZ szerint a követelmény két okból is törvény-, illetve alkotmányellenes: egyrészt a felsőoktatási törvény nem teszi lehetővé, hogy az abban szereplőkön túl más feltétel teljesítésétől tegyék függővé a fokozatszerzést, másrészt az eskütétel követelménye alkotmányellenes, mert személyes hűséget kíván meg, így nem megengedhető módon korlátozza a lelkiismereti szabadságot.

Az ELTE doktori szabályzata alapján a doktori fokozatot elnyert személyeket a rektor és a karok vezetői (illetve képviselőik) ünnepi ülésen avatják doktorrá. Ha az ülésen valaki nem jelenik meg, nem kaphatja meg a fokozatot, kivéve, ha a rektor különös méltánylást érdemlő okból engedélyezi számára az egyéni avatást. Az eskütételt azonban ebben az esetben sem lehet megúszni. Az ELTE-n 2012. február 13-án módosították a doktori eskü szövegét, miután hatályba lépett az Alaptörvény. Azóta több mint 900 doktorjelöltnek ítéltek meg doktori fokozatot, eddig senki sem tagadta meg az esküt.

Kende Judit a Facebookon korábban azt írta: túl nagy árnak tartja, hogy hűséget esküdjön Magyarország Alaptörvényére, mivel az alaptörvény diszkriminatív elemei korlátozzak például az LMBTQ-emberek és a fogyatékossággal élők jogait, vagy lehetővé teszik a hajléktalanság kriminalizálását. Az Indexnek azt mondta, hogy társadalomtudósként érzékenyen és kritikusan viszonyul a társadalmi kérdésekhez, amelynek része, hogy nem tesz esküt a saját értékeivel ellentétes Alaptörvényre. Kende egyébként jelenleg a második doktoriján dolgozik Belgiumban.

A TASZ szerint azért lehet nagy jelentősége annak, ha az ELTE felülbírálja az eddigi esküszöveget, mert sok magyar egyetem is ezt iktatta saját doktori szabályzatába.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.