Nem hajlandó esküt tenni egy doktorjelölt - az ELTE felülvizsgálja a szöveget

Lelkiismereti okokból nem tette le a doktori fokozathoz szükséges esküt Kende Judit, egy pszichológiai tudományokból doktorált hallgató, majd a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével levelet írt az egyetem rektorának. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem most felülvizsgálja az eskü szövegét - írja az Index.

  • Eduline
Eskü az Alaptörvényre? Ilyen áron nem kell a fokozat a doktorjelöltnek
MTI / Filep István

Kende Juditot júniusban avatták volna doktorrá. Azt szeretné elérni, hogy eskütétel nélkül is megkaphassa a doktori címét, másrészt azt, hogy az ELTE változtassa meg a doktori szabályzatát, és más ne kerülhessen hasonló helyzetbe - írja az Index.

Az ELTE rektori titkársága a portál kérdésére azt írta: a doktori szabályzatot a szenátus módosíthatja, amely legközelebb szeptember végén ülésezik majd. Ez a legkorábbi időpont tehát, amikor az egyetem foglalkozhat a kérdéssel. Itt a terv: több egyetemet is feldarabolnának vagy összevonnának.

Ahogy korábban megírtuk, az egyetemi doktori szabályzata alapján a doktori avatáson a hallgatóknak esküt kell tennie, amelyben fogadják, hogy hűségesek lesznek az Alaptörvényhez és a magyar néphez. A TASZ szerint a követelmény két okból is törvény-, illetve alkotmányellenes: egyrészt a felsőoktatási törvény nem teszi lehetővé, hogy az abban szereplőkön túl más feltétel teljesítésétől tegyék függővé a fokozatszerzést, másrészt az eskütétel követelménye alkotmányellenes, mert személyes hűséget kíván meg, így nem megengedhető módon korlátozza a lelkiismereti szabadságot.

Az ELTE doktori szabályzata alapján a doktori fokozatot elnyert személyeket a rektor és a karok vezetői (illetve képviselőik) ünnepi ülésen avatják doktorrá. Ha az ülésen valaki nem jelenik meg, nem kaphatja meg a fokozatot, kivéve, ha a rektor különös méltánylást érdemlő okból engedélyezi számára az egyéni avatást. Az eskütételt azonban ebben az esetben sem lehet megúszni. Az ELTE-n 2012. február 13-án módosították a doktori eskü szövegét, miután hatályba lépett az Alaptörvény. Azóta több mint 900 doktorjelöltnek ítéltek meg doktori fokozatot, eddig senki sem tagadta meg az esküt.

Kende Judit a Facebookon korábban azt írta: túl nagy árnak tartja, hogy hűséget esküdjön Magyarország Alaptörvényére, mivel az alaptörvény diszkriminatív elemei korlátozzak például az LMBTQ-emberek és a fogyatékossággal élők jogait, vagy lehetővé teszik a hajléktalanság kriminalizálását. Az Indexnek azt mondta, hogy társadalomtudósként érzékenyen és kritikusan viszonyul a társadalmi kérdésekhez, amelynek része, hogy nem tesz esküt a saját értékeivel ellentétes Alaptörvényre. Kende egyébként jelenleg a második doktoriján dolgozik Belgiumban.

A TASZ szerint azért lehet nagy jelentősége annak, ha az ELTE felülbírálja az eddigi esküszöveget, mert sok magyar egyetem is ezt iktatta saját doktori szabályzatába.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.