A kínaiaktól tanulták, hogy mindent kötelezővé tesznek? – kérdezte egy diák a Miskolci Egyetemen, ahol Simicskó István tartott előadást - írja a HírTV.
Az előadását körüllengő hírekre Simicskó István így reagált: „Néhány hír néhány nappal ezelőtt megjelent, amelyek arról szólnak, hogy itt kötelező a jelenlét, és engem meg kell hallgatni. Szeretném eloszlatni a kételyeket, mert senkinek sem kötelező. A sorkatonai szolgálat sem kötelező.”
Az előadás után a közönség is szót kapott, nem is maradtak el a komoly megjegyzések:
„Nem nagyon értettem ezt az egészet, hogy akkor most kötelező volt a diákoknak az előadás vagy sem, a végén talán mégis igen. Ezt a kínaiaktól tanultuk egyébként? Nem tudom, ha önök kormányon maradnak, akkor mindent ilyen kötelezővé tesznek-e” – fogalmazott egy férfi.
Torma András rektor erre válaszolva azt mondta, hogy az előadáson való részvételt nem tette kötelezővé, ésmivel a feltett kérdés nem tartozott szorosan az előadás témájához - írja a 444 - a rektori hivatalba invitálta a kérdezőt, hogy ott, „egy kávé mellett”, megbeszéljék a kérdést.
„A rektori válaszra a diákok tapssal reagáltak” – írja az esetről az MTI.
Lássuk, mennyit tudtok a miskolci egyetemről: kétperces teszt
A Miskolci Egyetemre jártok, vagy oda szeretnétek jelentkezni? Akkor ezt a tesztet ki kell próbálnotok. Lássuk, mennyire vagytok tisztában az egyetem történetével. Időkorlát nincs, csak egy fontos szabály: nem ér Google-t használni, higgyétek el, a kérdések zömére automatikusan tudni fogjátok a választ, ha Miskolcon tanultok vagy tanultatok.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
