Mindössze öt napig pályázhattak az ELTE jogi karának hallgatói a kari kiutazási támogatásra, amelyet Erasmushoz vagy...
Mindössze öt napig pályázhattak az ELTE jogi karának hallgatói a kari kiutazási támogatásra, amelyet Erasmushoz vagy külföldi tanulmányúthoz lehet felhasználni - írja az ÁJK HÖK Figyelő blog. Bár az erasmusos hallgatóknak az oktatásért nem kell fizetni, a szállás és a megélhetés költségeire - főleg a nyugat-európai országokban - nem elég az ösztöndíj összege. Ha valaki két szemeszterre utazik ki, csak az első félévre jár ösztöndíj: a második félévben kieső összeget akár teljes egészében is pótolhatja a kiutazási támogatás.
A hallgatói önkormányzat hétfőn írta ki a pályázatot, és szombaton már le is zárult a pályázási időszak. Volt, aki a határidő rövidsége miatt csúszott le a támogatásról, mivel csatolni kellett az önkormányzat által kiállított, egy háztartásban élőkről szóló igazolást és a jövedelemigazolásokat is. Ez különösen a nem Budapesten élők számára okozott gondot.
Más problémák is akadtak a kiírással: 25 001 forint alatti egy főre jutó havi jövedelem esetén környezettanulmány csatolása is kötelező volt, ezt azonban 15 nap alatt állítják ki az önkormányzatok. Azt, hogy hol kell leadni a szükséges papírokat, csak egy Facebook kommentből lehetett megtudni. A teljes bejegyzést az ÁJK HÖK Figyelő blogon olvashatjátok.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
