ELTE ÁJK: lehetetlen volt beszerezni a papírokat az Erasmus-támogatáshoz

Mindössze öt napig pályázhattak az ELTE jogi karának hallgatói a kari kiutazási támogatásra, amelyet Erasmushoz vagy...

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Mindössze öt napig pályázhattak az ELTE jogi karának hallgatói a kari kiutazási támogatásra, amelyet Erasmushoz vagy külföldi tanulmányúthoz lehet felhasználni - írja az ÁJK HÖK Figyelő blog. Bár az erasmusos hallgatóknak az oktatásért nem kell fizetni, a szállás és a megélhetés költségeire - főleg a nyugat-európai országokban - nem elég az ösztöndíj összege. Ha valaki két szemeszterre utazik ki, csak az első félévre jár ösztöndíj: a második félévben kieső összeget akár teljes egészében is pótolhatja a kiutazási támogatás.

A hallgatói önkormányzat hétfőn írta ki a pályázatot, és szombaton már le is zárult a pályázási időszak. Volt, aki a határidő rövidsége miatt csúszott le a támogatásról, mivel csatolni kellett az önkormányzat által kiállított, egy háztartásban élőkről szóló igazolást és a jövedelemigazolásokat is. Ez különösen a nem Budapesten élők számára okozott gondot.

Más problémák is akadtak a kiírással: 25 001 forint alatti egy főre jutó havi jövedelem esetén környezettanulmány csatolása is kötelező volt, ezt azonban 15 nap alatt állítják ki az önkormányzatok. Azt, hogy hol kell leadni a szükséges papírokat, csak egy Facebook kommentből lehetett megtudni. A teljes bejegyzést az ÁJK HÖK Figyelő blogon olvashatjátok.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.