ELTE ÁJK: lehetetlen volt beszerezni a papírokat az Erasmus-támogatáshoz

Mindössze öt napig pályázhattak az ELTE jogi karának hallgatói a kari kiutazási támogatásra, amelyet Erasmushoz vagy...

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Mindössze öt napig pályázhattak az ELTE jogi karának hallgatói a kari kiutazási támogatásra, amelyet Erasmushoz vagy külföldi tanulmányúthoz lehet felhasználni - írja az ÁJK HÖK Figyelő blog. Bár az erasmusos hallgatóknak az oktatásért nem kell fizetni, a szállás és a megélhetés költségeire - főleg a nyugat-európai országokban - nem elég az ösztöndíj összege. Ha valaki két szemeszterre utazik ki, csak az első félévre jár ösztöndíj: a második félévben kieső összeget akár teljes egészében is pótolhatja a kiutazási támogatás.

A hallgatói önkormányzat hétfőn írta ki a pályázatot, és szombaton már le is zárult a pályázási időszak. Volt, aki a határidő rövidsége miatt csúszott le a támogatásról, mivel csatolni kellett az önkormányzat által kiállított, egy háztartásban élőkről szóló igazolást és a jövedelemigazolásokat is. Ez különösen a nem Budapesten élők számára okozott gondot.

Más problémák is akadtak a kiírással: 25 001 forint alatti egy főre jutó havi jövedelem esetén környezettanulmány csatolása is kötelező volt, ezt azonban 15 nap alatt állítják ki az önkormányzatok. Azt, hogy hol kell leadni a szükséges papírokat, csak egy Facebook kommentből lehetett megtudni. A teljes bejegyzést az ÁJK HÖK Figyelő blogon olvashatjátok.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.