Minden nap lesz kötelező testnevelés az egyetemeken és főiskolákon

Társadalmi és szakmai egyeztetésekkel idén indul a felsőoktatási sport szakmai és fejlesztési programját 2020-ig...

  • MTI
Stiller Ákos

Társadalmi és szakmai egyeztetésekkel idén indul a felsőoktatási sport szakmai és fejlesztési programját 2020-ig átfogó Hajós Alfréd Terv. A sportkoncepció három fő iránya: a versenysport és a felsőoktatás kapcsolatának erősítése élsportolók hazai egyetemeken történő felkészítésével és versenyeztetésével, az egyetemi tömegsport javítása az általános testnevelés kötelezettségének felsőoktatásba való bevezetésével és az infrastruktúra fejlesztése.

A felsőoktatásban is lesz mindennapos testnevelés

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a program ismertetésekor, a Debreceni Egyetemen azt mondta: a szakmai egyeztetést követően a jövő évi költségvetési törvény elfogadásával válhat véglegessé a Hajós Alfréd Terv pénzügyi háttere. A városvezető szerint önálló hallgatói sportnormatíva bevezetésével az eredményeket, a sikereket kell támogatni.

"Fel kell állítani egy egységes mérőindexet a sportban elért eredmények értékelésére és ez alapján kell az egyes intézményekhez és hallgatókhoz irányítani az ösztöndíjakat" - részletezte a Kósa Lajos, hozzátéve, az infrastruktúra fejlesztésére pályázati pénzeket célszerű bevonni. Szólt arról is, hogy a középiskola elvégzéséig kötelező mindennapos testnevelést idővel a felsőoktatásban résztvevőkre is kiterjesztik.

Kósa Lajos elmondta azt is, hogy a Debreceni Egyetem és a megyeszékhely önkormányzatának az együttműködése, közös szakmai programjai és fejlesztései voltak a Hajós Alfréd Terv alapjai, ezért is mutatják be a programot az intézményben.

Tóth Miklós, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke közölte, hogy a terv keretében pályázni fognak a 2019-es vagy 2021-es Nyári Universiade rendezésére. "Addig fogunk próbálkozni, amíg el nem hozzuk Magyarországra a legrangosabb felsőoktatási sportversenyt" - hangoztatta.

Kiss Ádám, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség elnöke a fogyatékkal élők sportba való bevonását említette a terv egyik emblematikus céljának, ezen a téren ugyanis még sok hiányossággal kell szembesülni.

Kőmíves Péter Miklós, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája felügyelőbizottságának elnöke a szervezet támogatásáról biztosította a Hajós Alfréd Tervet.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.