Minden nap lesz kötelező testnevelés az egyetemeken és főiskolákon

Társadalmi és szakmai egyeztetésekkel idén indul a felsőoktatási sport szakmai és fejlesztési programját 2020-ig...

  • MTI
Stiller Ákos

Társadalmi és szakmai egyeztetésekkel idén indul a felsőoktatási sport szakmai és fejlesztési programját 2020-ig átfogó Hajós Alfréd Terv. A sportkoncepció három fő iránya: a versenysport és a felsőoktatás kapcsolatának erősítése élsportolók hazai egyetemeken történő felkészítésével és versenyeztetésével, az egyetemi tömegsport javítása az általános testnevelés kötelezettségének felsőoktatásba való bevezetésével és az infrastruktúra fejlesztése.

A felsőoktatásban is lesz mindennapos testnevelés

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a program ismertetésekor, a Debreceni Egyetemen azt mondta: a szakmai egyeztetést követően a jövő évi költségvetési törvény elfogadásával válhat véglegessé a Hajós Alfréd Terv pénzügyi háttere. A városvezető szerint önálló hallgatói sportnormatíva bevezetésével az eredményeket, a sikereket kell támogatni.

"Fel kell állítani egy egységes mérőindexet a sportban elért eredmények értékelésére és ez alapján kell az egyes intézményekhez és hallgatókhoz irányítani az ösztöndíjakat" - részletezte a Kósa Lajos, hozzátéve, az infrastruktúra fejlesztésére pályázati pénzeket célszerű bevonni. Szólt arról is, hogy a középiskola elvégzéséig kötelező mindennapos testnevelést idővel a felsőoktatásban résztvevőkre is kiterjesztik.

Kósa Lajos elmondta azt is, hogy a Debreceni Egyetem és a megyeszékhely önkormányzatának az együttműködése, közös szakmai programjai és fejlesztései voltak a Hajós Alfréd Terv alapjai, ezért is mutatják be a programot az intézményben.

Tóth Miklós, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke közölte, hogy a terv keretében pályázni fognak a 2019-es vagy 2021-es Nyári Universiade rendezésére. "Addig fogunk próbálkozni, amíg el nem hozzuk Magyarországra a legrangosabb felsőoktatási sportversenyt" - hangoztatta.

Kiss Ádám, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség elnöke a fogyatékkal élők sportba való bevonását említette a terv egyik emblematikus céljának, ezen a téren ugyanis még sok hiányossággal kell szembesülni.

Kőmíves Péter Miklós, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája felügyelőbizottságának elnöke a szervezet támogatásáról biztosította a Hajós Alfréd Tervet.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.