Minden nap lesz kötelező testnevelés az egyetemeken és főiskolákon

Társadalmi és szakmai egyeztetésekkel idén indul a felsőoktatási sport szakmai és fejlesztési programját 2020-ig...

  • MTI
Stiller Ákos

Társadalmi és szakmai egyeztetésekkel idén indul a felsőoktatási sport szakmai és fejlesztési programját 2020-ig átfogó Hajós Alfréd Terv. A sportkoncepció három fő iránya: a versenysport és a felsőoktatás kapcsolatának erősítése élsportolók hazai egyetemeken történő felkészítésével és versenyeztetésével, az egyetemi tömegsport javítása az általános testnevelés kötelezettségének felsőoktatásba való bevezetésével és az infrastruktúra fejlesztése.

A felsőoktatásban is lesz mindennapos testnevelés

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a program ismertetésekor, a Debreceni Egyetemen azt mondta: a szakmai egyeztetést követően a jövő évi költségvetési törvény elfogadásával válhat véglegessé a Hajós Alfréd Terv pénzügyi háttere. A városvezető szerint önálló hallgatói sportnormatíva bevezetésével az eredményeket, a sikereket kell támogatni.

"Fel kell állítani egy egységes mérőindexet a sportban elért eredmények értékelésére és ez alapján kell az egyes intézményekhez és hallgatókhoz irányítani az ösztöndíjakat" - részletezte a Kósa Lajos, hozzátéve, az infrastruktúra fejlesztésére pályázati pénzeket célszerű bevonni. Szólt arról is, hogy a középiskola elvégzéséig kötelező mindennapos testnevelést idővel a felsőoktatásban résztvevőkre is kiterjesztik.

Kósa Lajos elmondta azt is, hogy a Debreceni Egyetem és a megyeszékhely önkormányzatának az együttműködése, közös szakmai programjai és fejlesztései voltak a Hajós Alfréd Terv alapjai, ezért is mutatják be a programot az intézményben.

Tóth Miklós, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke közölte, hogy a terv keretében pályázni fognak a 2019-es vagy 2021-es Nyári Universiade rendezésére. "Addig fogunk próbálkozni, amíg el nem hozzuk Magyarországra a legrangosabb felsőoktatási sportversenyt" - hangoztatta.

Kiss Ádám, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség elnöke a fogyatékkal élők sportba való bevonását említette a terv egyik emblematikus céljának, ezen a téren ugyanis még sok hiányossággal kell szembesülni.

Kőmíves Péter Miklós, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája felügyelőbizottságának elnöke a szervezet támogatásáról biztosította a Hajós Alfréd Tervet.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.