Érdekes előterjesztés jelent meg a kormány honlapján. A tervezet – melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma jegyez - szerint mégsem kellene legalább 300 pontot összegyűjteni azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, és nyelvvizsga sem kell majd a mesterképzéshez.
A tervezet megszüntetné a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló rendelet több pontját, így azt is, amely szerint jövőre alap- és osztatlan képzéshez legalább 300, felsőoktatási szakképzéshez pedig minimum 260 pontot írna elő az érettségin. Ezek szerint a tárca megtartaná a jelenlegi 280, illetve 240 pontos határokat.
„Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett valamint legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert, - középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik.” – szól a jelenleg hatályos kormányrendelet. Az új tervezet azonban ezt a mondatot teljesen törölné a rendeletből, így kihúznák a nyelvi követelményt a mesterképzésre való felvételi feltételei közül. Így 2016-tól is csak a diploma meglétét írná elő a tárca.
Ez utóbbi változtatás a gyakorlatban nem jelentene komoly változást, ugyanis akik 1996 után végeztek, azok számára már kötelező volt a diplomához középfokú, C típusú nyelvvizsga megléte, így csak az idősebbek mesterképzéssel kapcsolatos terveit húzta volna keresztbe a törvény.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
