Érdekes előterjesztés jelent meg a kormány honlapján. A tervezet – melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma jegyez - szerint mégsem kellene legalább 300 pontot összegyűjteni azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, és nyelvvizsga sem kell majd a mesterképzéshez.
A tervezet megszüntetné a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló rendelet több pontját, így azt is, amely szerint jövőre alap- és osztatlan képzéshez legalább 300, felsőoktatási szakképzéshez pedig minimum 260 pontot írna elő az érettségin. Ezek szerint a tárca megtartaná a jelenlegi 280, illetve 240 pontos határokat.
„Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett valamint legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert, - középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik.” – szól a jelenleg hatályos kormányrendelet. Az új tervezet azonban ezt a mondatot teljesen törölné a rendeletből, így kihúznák a nyelvi követelményt a mesterképzésre való felvételi feltételei közül. Így 2016-tól is csak a diploma meglétét írná elő a tárca.
Ez utóbbi változtatás a gyakorlatban nem jelentene komoly változást, ugyanis akik 1996 után végeztek, azok számára már kötelező volt a diplomához középfokú, C típusú nyelvvizsga megléte, így csak az idősebbek mesterképzéssel kapcsolatos terveit húzta volna keresztbe a törvény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
