Érdekes előterjesztés jelent meg a kormány honlapján. A tervezet – melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma jegyez - szerint mégsem kellene legalább 300 pontot összegyűjteni azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, és nyelvvizsga sem kell majd a mesterképzéshez.
A tervezet megszüntetné a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló rendelet több pontját, így azt is, amely szerint jövőre alap- és osztatlan képzéshez legalább 300, felsőoktatási szakképzéshez pedig minimum 260 pontot írna elő az érettségin. Ezek szerint a tárca megtartaná a jelenlegi 280, illetve 240 pontos határokat.
„Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett valamint legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert, - középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik.” – szól a jelenleg hatályos kormányrendelet. Az új tervezet azonban ezt a mondatot teljesen törölné a rendeletből, így kihúznák a nyelvi követelményt a mesterképzésre való felvételi feltételei közül. Így 2016-tól is csak a diploma meglétét írná elő a tárca.
Ez utóbbi változtatás a gyakorlatban nem jelentene komoly változást, ugyanis akik 1996 után végeztek, azok számára már kötelező volt a diplomához középfokú, C típusú nyelvvizsga megléte, így csak az idősebbek mesterképzéssel kapcsolatos terveit húzta volna keresztbe a törvény.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
