Érdekes előterjesztés jelent meg a kormány honlapján. A tervezet – melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma jegyez - szerint mégsem kellene legalább 300 pontot összegyűjteni azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, és nyelvvizsga sem kell majd a mesterképzéshez.
Módosítaná a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletet egy javaslat, mely a kormány honlapján jelent meg október elején. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről nem verték nagy dobra az elég komoly változásokat is tartalmazó tervezetet, igaz a kormány még nem tárgyalt róla, jelenleg véleményezési szakaszban van.
A tervezet megszüntetné a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló rendelet több pontját, így azt is, amely szerint jövőre alap- és osztatlan képzéshez legalább 300, felsőoktatási szakképzéshez pedig minimum 260 pontot írna elő az érettségin. Ezek szerint a tárca megtartaná a jelenlegi 280, illetve 240 pontos határokat.
„Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett valamint legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert, - középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik.” – szól a jelenleg hatályos kormányrendelet. Az új tervezet azonban ezt a mondatot teljesen törölné a rendeletből, így kihúznák a nyelvi követelményt a mesterképzésre való felvételi feltételei közül. Így 2016-tól is csak a diploma meglétét írná elő a tárca.
Ez utóbbi változtatás a gyakorlatban nem jelentene komoly változást, ugyanis akik 1996 után végeztek, azok számára már kötelező volt a diplomához középfokú, C típusú nyelvvizsga megléte, így csak az idősebbek mesterképzéssel kapcsolatos terveit húzta volna keresztbe a törvény.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
