Friss: mégsem emelnék meg a felvételi ponthatárokat

Érdekes előterjesztés jelent meg a kormány honlapján. A tervezet – melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma jegyez - szerint mégsem kellene legalább 300 pontot összegyűjteni azoknak, akik alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek, és nyelvvizsga sem kell majd a mesterképzéshez.

  • Eduline
Shutterstock
Módosítaná a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletet egy javaslat, mely a kormány honlapján jelent meg október elején. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről nem verték nagy dobra az elég komoly változásokat is tartalmazó tervezetet, igaz a kormány még nem tárgyalt róla, jelenleg véleményezési szakaszban van.

A tervezet megszüntetné a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló rendelet több pontját, így azt is, amely szerint jövőre alap- és osztatlan képzéshez legalább 300, felsőoktatási szakképzéshez pedig minimum 260 pontot írna elő az érettségin. Ezek szerint a tárca megtartaná a jelenlegi 280, illetve 240 pontos határokat.

„Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett valamint legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert, - középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik.” – szól a jelenleg hatályos kormányrendelet. Az új tervezet azonban ezt a mondatot teljesen törölné a rendeletből, így kihúznák a nyelvi követelményt a mesterképzésre való felvételi feltételei közül. Így 2016-tól is csak a diploma meglétét írná elő a tárca.

Ez utóbbi változtatás a gyakorlatban nem jelentene komoly változást, ugyanis akik 1996 után végeztek, azok számára már kötelező volt a diplomához középfokú, C típusú nyelvvizsga megléte, így csak az idősebbek mesterképzéssel kapcsolatos terveit húzta volna keresztbe a törvény.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.