Meglepő válasz: nem is akarták alaptörvénybe foglalni a hallgatói szerződést?

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának álláspontja szerint a képviselői indítványként beterjesztett alaptörvény...

  • MTI
Fazekas István

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának álláspontja szerint a képviselői indítványként beterjesztett alaptörvény módosítás nem említi a hallgatói szerződés elnevezését, és annak tartalmi kérdéseiben sem foglal állást.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) felfüggesztette részvételét a felsőoktatási kerekasztalban, miután a Fidesz-KDNP által alaptörvény-módosítási javaslatot nyújtott be. Ez alapján a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. A HÖOK múlt szombati közleményében leszögezte: akkor vesz részt a jövőben a kerekasztal munkájában, ha annak fennállásáig nem változik a tárgyalt kérdésekben a jogszabályi környezet, kivéve a külön megegyezést.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma továbbra is a fairplay szabályai szerint kívánja folytatni a tárgyalásokat a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevőivel - írják a közleményben. Maruzsa Zoltán, felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár a HÖOK elnökének írt válaszlevelében üdvözölte, hogy a hallgatók pozitívan nyilatkoztak az egyeztető fórum munkájáról és kinyilvánították további tárgyalási szándékukat.

Az EMMI eddig is tanúbizonyságát adta, hogy megállapodásra törekszik, s a vitás kérdésekben nyitottan fogadja a tárgyalási partnerek megoldási javaslatait. Ugyanakkor első perctől kezdve hitet tett az ország és a társadalom érdekeit megjelenítő hallgatói szerződés létjogosultsága mellett, de egyúttal jelezte, hogy a szerződés szélesen értelmezett tartalmi kérdéseiről kész őszinte tárgyalásokat folytatni - írják.

A helyettes államtitkár levelében felidézi a HÖOK azon nyilatkozatát, hogy a megfelelő változtatások esetén nem utasítják el a hallgatói szerződést. A tárgyalás folytatására vonatkozó hallgatói feltételeket néhány apró kiegészítéssel az EMMI elfogadhatónak tartja.

A minisztérium kötelezettséget vállal arra, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben az egyeztetések folynak, nem kezdeményez és nem támogat jogszabály-módosítást. Az államtitkár levelében természetesnek tartja, hogy a közös megegyezéssel hozott döntéseket a résztvevők magukra nézve kötelezőnek tartják, és azt végre is hajtják. A minisztérium e feltételt következetesen teljesítette - zárul az EMMI közleménye.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.