Meglepő válasz: nem is akarták alaptörvénybe foglalni a hallgatói szerződést?

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának álláspontja szerint a képviselői indítványként beterjesztett alaptörvény...

  • MTI
Fazekas István

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának álláspontja szerint a képviselői indítványként beterjesztett alaptörvény módosítás nem említi a hallgatói szerződés elnevezését, és annak tartalmi kérdéseiben sem foglal állást.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) felfüggesztette részvételét a felsőoktatási kerekasztalban, miután a Fidesz-KDNP által alaptörvény-módosítási javaslatot nyújtott be. Ez alapján a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. A HÖOK múlt szombati közleményében leszögezte: akkor vesz részt a jövőben a kerekasztal munkájában, ha annak fennállásáig nem változik a tárgyalt kérdésekben a jogszabályi környezet, kivéve a külön megegyezést.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma továbbra is a fairplay szabályai szerint kívánja folytatni a tárgyalásokat a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevőivel - írják a közleményben. Maruzsa Zoltán, felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár a HÖOK elnökének írt válaszlevelében üdvözölte, hogy a hallgatók pozitívan nyilatkoztak az egyeztető fórum munkájáról és kinyilvánították további tárgyalási szándékukat.

Az EMMI eddig is tanúbizonyságát adta, hogy megállapodásra törekszik, s a vitás kérdésekben nyitottan fogadja a tárgyalási partnerek megoldási javaslatait. Ugyanakkor első perctől kezdve hitet tett az ország és a társadalom érdekeit megjelenítő hallgatói szerződés létjogosultsága mellett, de egyúttal jelezte, hogy a szerződés szélesen értelmezett tartalmi kérdéseiről kész őszinte tárgyalásokat folytatni - írják.

A helyettes államtitkár levelében felidézi a HÖOK azon nyilatkozatát, hogy a megfelelő változtatások esetén nem utasítják el a hallgatói szerződést. A tárgyalás folytatására vonatkozó hallgatói feltételeket néhány apró kiegészítéssel az EMMI elfogadhatónak tartja.

A minisztérium kötelezettséget vállal arra, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben az egyeztetések folynak, nem kezdeményez és nem támogat jogszabály-módosítást. Az államtitkár levelében természetesnek tartja, hogy a közös megegyezéssel hozott döntéseket a résztvevők magukra nézve kötelezőnek tartják, és azt végre is hajtják. A minisztérium e feltételt következetesen teljesítette - zárul az EMMI közleménye.

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.

Afrikainak öltözött gyerekek, rémisztő álarcok és vicces maskarák: mai szemmel nézve nagyon furcsák voltak a régi farsangi jelmezek

A farsangról sokaknak elsősorban az óvodai és iskolai jelmezes mulatságok jutnak eszébe, amikor a gyerekek – és nem ritkán a leleményes szülők – évről évre újabb és újabb ötletes maskarákkal készülnek. Ez azonban régen sem volt másként. A Fortepan archívumából válogattunk össze néhány különleges felvételt, amelyek megmutatják, milyen hangulatban telt egykor a farsangi időszak, és milyen jelmezekbe bújtak akkoriban a gyerekek.