Meglepő válasz: nem is akarták alaptörvénybe foglalni a hallgatói szerződést?

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának álláspontja szerint a képviselői indítványként beterjesztett alaptörvény...

  • MTI
Fazekas István

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának álláspontja szerint a képviselői indítványként beterjesztett alaptörvény módosítás nem említi a hallgatói szerződés elnevezését, és annak tartalmi kérdéseiben sem foglal állást.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) felfüggesztette részvételét a felsőoktatási kerekasztalban, miután a Fidesz-KDNP által alaptörvény-módosítási javaslatot nyújtott be. Ez alapján a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. A HÖOK múlt szombati közleményében leszögezte: akkor vesz részt a jövőben a kerekasztal munkájában, ha annak fennállásáig nem változik a tárgyalt kérdésekben a jogszabályi környezet, kivéve a külön megegyezést.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma továbbra is a fairplay szabályai szerint kívánja folytatni a tárgyalásokat a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevőivel - írják a közleményben. Maruzsa Zoltán, felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár a HÖOK elnökének írt válaszlevelében üdvözölte, hogy a hallgatók pozitívan nyilatkoztak az egyeztető fórum munkájáról és kinyilvánították további tárgyalási szándékukat.

Az EMMI eddig is tanúbizonyságát adta, hogy megállapodásra törekszik, s a vitás kérdésekben nyitottan fogadja a tárgyalási partnerek megoldási javaslatait. Ugyanakkor első perctől kezdve hitet tett az ország és a társadalom érdekeit megjelenítő hallgatói szerződés létjogosultsága mellett, de egyúttal jelezte, hogy a szerződés szélesen értelmezett tartalmi kérdéseiről kész őszinte tárgyalásokat folytatni - írják.

A helyettes államtitkár levelében felidézi a HÖOK azon nyilatkozatát, hogy a megfelelő változtatások esetén nem utasítják el a hallgatói szerződést. A tárgyalás folytatására vonatkozó hallgatói feltételeket néhány apró kiegészítéssel az EMMI elfogadhatónak tartja.

A minisztérium kötelezettséget vállal arra, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben az egyeztetések folynak, nem kezdeményez és nem támogat jogszabály-módosítást. Az államtitkár levelében természetesnek tartja, hogy a közös megegyezéssel hozott döntéseket a résztvevők magukra nézve kötelezőnek tartják, és azt végre is hajtják. A minisztérium e feltételt következetesen teljesítette - zárul az EMMI közleménye.

Hozzászólások

Mit tesz az AI az oktatással és mit kezdjen az oktatás az AI-jal?

Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Megszólalt a Fidesz: a Tempus Közalapítvány mindig a jogszabályoknak megfelelően működött

Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.