Meglepő válasz: nem is akarták alaptörvénybe foglalni a hallgatói szerződést?

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának álláspontja szerint a képviselői indítványként beterjesztett alaptörvény...

  • MTI
Fazekas István

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának álláspontja szerint a képviselői indítványként beterjesztett alaptörvény módosítás nem említi a hallgatói szerződés elnevezését, és annak tartalmi kérdéseiben sem foglal állást.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) felfüggesztette részvételét a felsőoktatási kerekasztalban, miután a Fidesz-KDNP által alaptörvény-módosítási javaslatot nyújtott be. Ez alapján a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. A HÖOK múlt szombati közleményében leszögezte: akkor vesz részt a jövőben a kerekasztal munkájában, ha annak fennállásáig nem változik a tárgyalt kérdésekben a jogszabályi környezet, kivéve a külön megegyezést.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma továbbra is a fairplay szabályai szerint kívánja folytatni a tárgyalásokat a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevőivel - írják a közleményben. Maruzsa Zoltán, felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár a HÖOK elnökének írt válaszlevelében üdvözölte, hogy a hallgatók pozitívan nyilatkoztak az egyeztető fórum munkájáról és kinyilvánították további tárgyalási szándékukat.

Az EMMI eddig is tanúbizonyságát adta, hogy megállapodásra törekszik, s a vitás kérdésekben nyitottan fogadja a tárgyalási partnerek megoldási javaslatait. Ugyanakkor első perctől kezdve hitet tett az ország és a társadalom érdekeit megjelenítő hallgatói szerződés létjogosultsága mellett, de egyúttal jelezte, hogy a szerződés szélesen értelmezett tartalmi kérdéseiről kész őszinte tárgyalásokat folytatni - írják.

A helyettes államtitkár levelében felidézi a HÖOK azon nyilatkozatát, hogy a megfelelő változtatások esetén nem utasítják el a hallgatói szerződést. A tárgyalás folytatására vonatkozó hallgatói feltételeket néhány apró kiegészítéssel az EMMI elfogadhatónak tartja.

A minisztérium kötelezettséget vállal arra, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben az egyeztetések folynak, nem kezdeményez és nem támogat jogszabály-módosítást. Az államtitkár levelében természetesnek tartja, hogy a közös megegyezéssel hozott döntéseket a résztvevők magukra nézve kötelezőnek tartják, és azt végre is hajtják. A minisztérium e feltételt következetesen teljesítette - zárul az EMMI közleménye.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.