Majdnem ötven dolgozót bocsátanak el a Miskolci Egyetemről

A pénzügyi megszorítások miatt csaknem ötven közalkalmazottat bocsátanak el a Miskolci Egyetemről.

  • eduline/mti
A Miskolci Egyetem főépülete. Újabb leépítés
Wikipedia

A pénzügyi megszorítások miatt csaknem ötven közalkalmazottat bocsátanak el a Miskolci Egyetemről. Elsősorban olyan dolgozókat küldenek el, akiket az oktató-kutató munkát segítő munkakörökben alkalmaznak – közölték pénteken.

Patkó Gyula rektor közleményében azt írta: a 2012-es állami támogatáshoz viszonyítva az idei fenntartói támogatás újabb radikális csökkentése elkerülhetetlenné tette jelentős bér és járulék megtakarítását az intézmény pénzügyi egyensúlyának megtartása érdekében.

Ahogy arról az eduline beszámolt, ehhez 1,7 milliárd forintot, öt havi állami támogatásos bért kell kigazdálkodnia az egyetemnek, miután a működési költségvetése 75 százaléka bér és járulék, a működésre fordítható állami támogatás pedig alig éri el a 25 százalékot.

A rektor kitért arra is, hogy "az elmúlt időszakban a vezetők, az egyes szervezeti, gazdálkodási egységek irányítói minden tekintetben a racionalizálás lehetőségét keresték az újabb forráskivonás okán kialakult kockázat rendezésére".

A szenátus intézkedési terve szerint tanszékek összevonásával, a szükséges szolgálati időt betöltött dolgozók, oktatók nyugdíjazásával, többletfeladatok ellátásával, munkaidő-csökkentéssel, a fizetés nélküli szabadság igénybevételével tették ezt - olvasható a közleményben.

Mindezzel együtt a szenátus 47 közalkalmazott "tervezett elbocsátását volt kénytelen megfogalmazni, az elkerülhetetlen humánpolitikai intézkedésekről a következő hetekben születik döntés" - tette hozzá Patkó Gyula. Az egyetemnek több mint 1300 alkalmazottja van.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.