Nádasdy Ádámot is elbocsátják az ELTE bölcsészkaráról

Kedden délelőtt derülhet ki, kiket bocsátanak el az ELTE bölcsészkaráról - írja az Index.

  • Eduline
Fülöp Máté

Kedden délelőtt derülhet ki, kiket bocsátanak el az ELTE bölcsészkaráról - írja az Index. A portál értesülései szerint mennie kell Nádasdy Ádám nyelvésznek, Keserü Katalin művészettörténésznek, Margócsy István irodalomtörténésznek, Radnóti Sándort ugyanakkor mégsem küldik el, mert a nyolcvanas években nem dolgozhatott, így nem kapna elfogadható nyugdíjat. A Nol.hu még Tverdota György irodalomtörténész, Tarján Tamás színikritikus, Kálmán László nyelvész nevét említi.

Dezső Tamás, a kar dékánja szombaton jelentette be: huszonkét oktatójától válik meg a bölcsészkar: nyugdíjas korú, 62, illetve 65 év fölötti kollégákról van szó. További tíz, félállásban dolgozó oktatójukat pedig arra kérik, hogy igényeljenek fizetés nélküli szabadságot az év végéig.

Az elbocsátottak listáját nem politikai alapon állították össze - írja a portál meg nem nevezett forrásra hivatkozva. Felmondtak például a kormány által erősen támogatott Művészeti Akadémia egyik vezetőjének, Keserü Katalinnak.

Nem küldenek el olyanokat, akiknek valamilyen még érvényes megbízatása van, például tanszékvezető vagy doktori programot vezet. Kivették a nyugdíjas korú oktatók közül az MTA-tagokat is. Az Index forrása szerint a leépítés nélkülöz minden szakmaiságot, mert nem azokat küldik el, akiknek órái kevésbé látogatottak. Vannak olyan elbocsátott oktatók, akik népszerű órákat tartanak, míg maradhattak olyanok, akiknek nem sikerül felkelteniük a hallgatóik érdeklődését.

A leépítések egyelőre csak az ELTE bölcsészkarát érintik, mivel ez volt az egyetlen, amely gazdasági működésével lehetetlen helyzetbe kormányozta magát. Az egyetem egésze is kétségbeejtő helyzetben van, az állami támogatás már csak a bérek egy részét fedezi, dologi kiadásokra évek óta nincs pénz - írja az Index. Az egyetemfoglaló diákok kezdeményezésére kedden élőlánccal tiltakoznak az elbocsátások ellen az ELTE BTK-n. Erről itt olvashattok, a Hallgatói Hálózat ELTE BTK-s csoportjának közleményét itt, az Oktatói Hálózatét pedig itt olvashatjátok.

Az elbocsátások komoly gondokat okozhatnak a kar működésében. Máté András filozófus, az ELTE Filozófiai Intézetének tanszékvezetője a Népszabadságnak azt mondta: átgondoltabban is végre lehetett volna hajtani az elbocsátásokat, Kálmán László nyelvész elküldése például átgondolatlanságra vall, az ő kényszerszabadságolásával ugyanis gyakorlatilag megszűnik az elméleti nyelvészet szak.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.