Kedden délelőtt derülhet ki, kiket bocsátanak el az ELTE bölcsészkaráról - írja az Index.
Kedden délelőtt derülhet ki, kiket bocsátanak el az ELTE bölcsészkaráról - írja az Index. A portál értesülései szerint mennie kell Nádasdy Ádám nyelvésznek, Keserü Katalin művészettörténésznek, Margócsy István irodalomtörténésznek, Radnóti Sándort ugyanakkor mégsem küldik el, mert a nyolcvanas években nem dolgozhatott, így nem kapna elfogadható nyugdíjat. A Nol.hu még Tverdota György irodalomtörténész, Tarján Tamás színikritikus, Kálmán László nyelvész nevét említi.
Dezső Tamás, a kar dékánja szombaton jelentette be: huszonkét oktatójától válik meg a bölcsészkar: nyugdíjas korú, 62, illetve 65 év fölötti kollégákról van szó. További tíz, félállásban dolgozó oktatójukat pedig arra kérik, hogy igényeljenek fizetés nélküli szabadságot az év végéig.
Az elbocsátottak listáját nem politikai alapon állították össze - írja a portál meg nem nevezett forrásra hivatkozva. Felmondtak például a kormány által erősen támogatott Művészeti Akadémia egyik vezetőjének, Keserü Katalinnak.
Nem küldenek el olyanokat, akiknek valamilyen még érvényes megbízatása van, például tanszékvezető vagy doktori programot vezet. Kivették a nyugdíjas korú oktatók közül az MTA-tagokat is. Az Index forrása szerint a leépítés nélkülöz minden szakmaiságot, mert nem azokat küldik el, akiknek órái kevésbé látogatottak. Vannak olyan elbocsátott oktatók, akik népszerű órákat tartanak, míg maradhattak olyanok, akiknek nem sikerül felkelteniük a hallgatóik érdeklődését.
A leépítések egyelőre csak az ELTE bölcsészkarát érintik, mivel ez volt az egyetlen, amely gazdasági működésével lehetetlen helyzetbe kormányozta magát. Az egyetem egésze is kétségbeejtő helyzetben van, az állami támogatás már csak a bérek egy részét fedezi, dologi kiadásokra évek óta nincs pénz - írja az Index. Az egyetemfoglaló diákok kezdeményezésére kedden élőlánccal tiltakoznak az elbocsátások ellen az ELTE BTK-n. Erről itt olvashattok, a Hallgatói Hálózat ELTE BTK-s csoportjának közleményét itt, az Oktatói Hálózatét pedig itt olvashatjátok.
Az elbocsátások komoly gondokat okozhatnak a kar működésében. Máté András filozófus, az ELTE Filozófiai Intézetének tanszékvezetője a Népszabadságnak azt mondta: átgondoltabban is végre lehetett volna hajtani az elbocsátásokat, Kálmán László nyelvész elküldése például átgondolatlanságra vall, az ő kényszerszabadságolásával ugyanis gyakorlatilag megszűnik az elméleti nyelvészet szak.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
