Újabb fejlemény: a Magyar Rektori Konferencia sem ért egyet a genderszak megszüntetésével
A Magyar Rektori Konferencia közleményben reagált.
"Szélsőség" - így nevezte a gendertudományok beiktatását a "hivatalos oktatás" keretei közé Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Echo Tv-ben.

Az augusztus 20-a alkalmából adott interjúban a gendervitáról azt közölte, politikai morál szempontjából érdekesnek tartja, hogy akik közpénzből tartják fenn intézményüket, úgy gondolják, senkinek nem kell elszámolniuk arról, hogy a forrást mire használták, ostobaságra, esetleg egyenesen "társadalomellenes" kísérletekre vagy arra, amire kapták.
Az autonómia nem jelent társadalmon kívüliséget az akadémikusoknak vagy oktatóknak; ha olyan "szélsőségről" van szó, mint a gendertudományok beiktatása a hivatalos oktatás keretei közé, ott "fel kell lépni" - tette hozzá.
Botond Bálint publicista írásaira hivatkozva azt mondta: amit genderizmus néven próbálnak tudományként feltüntetni, az egyrészt ideológia, másrészt egy olyan emberkísérlet szellemi megalapozása, "ami semmivel se jobb, mint az eugenetika a náci időkben".
A Magyar Rektori Konferencia közleményben reagált.
"Ezt az eljárást a felsőoktatás és a tudomány alaptörvényben rögzített autonómiája szempontjából aggályosnak tartjuk" - írja szombati közleményében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának dékánja a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetéséről.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.